Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezetének elnöke a Pirkadat műsorában beszélt arról, hogy a közszolgálati dolgozók hosszú ideje tartó bérlemaradása miatt a helyzet tarthatatlanná vált.
„2024-ben a kormány egyáltalán nem tárgyalt a keresetnövelésről” – mondta határozottan. „A kormánytisztviselői ügyintézők nettó keresete sok esetben mindössze 230-350 ezer forint között mozog, miközben a munkaterhelésük folyamatosan növekszik” – tette hozzá.
A 2023-as évben az infláció különösen súlyosan érintette a közszférában dolgozókat, hiszen az élelmiszerárak 42%-os emelkedése mellett a közszolgálati bérek növekedése alig volt érezhető.
„Rengeteg munkavállaló elhagyta a pályát, emiatt a megmaradt dolgozókra egyre több feladat hárul. Az alacsony bérek és az elviselhetetlen munkaterhek miatt sokan kilátástalan helyzetben érzik magukat” – mondta Boros Péterné.
A szakszervezethez több mint 150 levél érkezett az érintettektől, amelyekben részletesen beszámoltak megélhetési gondjaikról és az állandósult bizonytalanságról.
Országos sztrájk készül – hogyan zajlik majd?
A közszolgálati dolgozók 68%-a támogatja a sztrájkot, és már 100 munkahely jelezte a csatlakozási szándékát. „Ez nem egy kitalált szám, hanem konkrét visszajelzéseken alapul” – hangsúlyozta Boros Péterné.
A sztrájk jogszerű megszervezése érdekében munkahelyi szinten indítják el az akciót, és az érintett dolgozók több mint 50%-ának aláírása szükséges ahhoz, hogy az adott helyen jogszerűen sztrájkolhassanak.
„Ez egy alulról építkező folyamat, amely országossá is válhat” – magyarázta. „A törvényes sztrájk feltételei adottak, mivel az MKKSZ aláírója volt a 1994-es sztrájkmegállapodásnak, így jogunk van sztrájkot szervezni.”
Bár a szakszervezet nyitott lenne a tárgyalásokra, a kormány október óta kerüli a megbeszéléseket, és nem hajlandó érdemi bérfejlesztésről egyeztetni.
Önkormányzati dolgozók is csatlakoznak
A kormánytisztviselők mellett az önkormányzati dolgozók is egyre elégedetlenebbek.
„Tizenhat éve nem sikerült megemelni a 38 650 forintos illetményalapot” – emelte ki Boros Péterné. „900 település van Magyarországon, ahol saját erőből soha nem fognak tudni eltérni ettől az összegtől.”
A jegyzők és más önkormányzati dolgozók diplomásként is gyakran csak a garantált bérminimumot keresik, ami rendkívül alacsony egy ilyen felelősségteljes munkához képest.
„Most fog visszaütni az a bérpolitika, amelynek célja az alacsony közszolgálati bérek fenntartása. A lakossági kereslet is csökken, mert az emberek csak a megélhetésre tudnak költeni” – figyelmeztetett a szakszervezeti vezető.
Lehet-e szélesebb összefogás a közszolgálati dolgozók körében?
Boros Péterné szerint egyre nagyobb az esély arra, hogy a közszféra különböző ágazatai közösen lépjenek fel.
„Minden közfeladatot ellátó munkavállaló érintett: közegészségügy, közoktatás, önkormányzatok, igazságszolgáltatás” – sorolta.
A szakszervezet támogatja a bírák bérköveteléseit is, mivel a jogbiztonság megőrzéséhez elengedhetetlen, hogy a bírói függetlenség ne sérüljön anyagi okok miatt.
A közegészségügy helyzete is aggasztó, ezért az MKKSZ felszólítja tagjait, hogy csatlakozzanak a Magyar Orvosi Kamara és a Magyar Orvosok Szakszervezetének március 8-ára meghirdetett akciójához.
„Most kell odaállni ezek mellé a fontos ügyek mellé, mert ezen életek múlnak” – jelentette ki Boros Péterné.
A kormány kommunikációs taktikája és az informális egyeztetések hiánya
A szakszervezeti vezető szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy a kormány tudatosan kerüli a társadalmi párbeszédet, és gyakran kormányrendeletekkel hoz döntéseket parlamenti vita nélkül.
„Ausztriában egy törvényjavaslatot addig nem visznek a parlament elé, amíg biztosak nem lesznek benne, hogy az társadalmilag elfogadható” – hozott fel egy példát. „Nálunk ezzel szemben a döntések előzetes egyeztetés nélkül születnek, és az emberek véleményét figyelmen kívül hagyják.”
Boros Péterné azt is elismerte, hogy bár informális kapcsolatok is léteznek kormányzati szereplőkkel, ezek nem vezetnek eredményre, mert a végső döntéseket egyetlen ember hozza meg.
„A politikai kormányzás gyorsabb lehet, de ennek most látjuk a hátulütőit: a társadalmat nem hallgatják meg” – mondta.
Mi a megoldás?
A szakszervezet alkotmányos keretek között kívánja érvényesíteni a közszolgálati dolgozók jogait, és reméli, hogy a sztrájk előtt sikerül megegyezésre jutni a kormánnyal.
„Nem akarunk kényszerhelyzetet teremteni, de ha a kormány nem hallgat meg minket, akkor az emberek maguk fognak cselekedni” – figyelmeztetett Boros Péterné.
A következő hetek és hónapok meghatározóak lesznek a közszolgálati dolgozók jövője szempontjából. A szakszervezetek és a kormány közötti feszültség fokozódik, és ha nem sikerül kompromisszumra jutni, akkor országos sztrájk is kialakulhat.
Forrás: Heti TV
