Szerda reggeltől több ezer önkormányzati köztisztviselő kezdett sztrájkba az ország húsz különböző pontján, hogy magasabb fizetést és jobb munkafeltételeket követeljen. A tiltakozás céljai között szerepel a bérek megduplázása, a diplomás bérminimum bevezetése, valamint a köztisztviselői életpályamodell visszaállítása.
A munkabeszüntetés Budapesten több kerületet, a Főpolgármesteri Hivatalt és számos vidéki települést is érint. A HVG-nek nyilatkozva Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke elmondta, hogy sok helyen az anyakönyvi ügyintézők, pénzügyesek, adóhatósági munkatársak és hagyatéki ügyintézők is sztrájkolnak.
A dolgozók célja, hogy érdemi béremelés történjen, mivel a jelenlegi fizetések – jellemzően nettó 230-280 ezer forint között – messze elmaradnak a reális megélhetési szinttől. A bérezés alapjául szolgáló illetményalap 2008 óta nem változott, jelenleg 36 800 forint, amit a szakszervezetek legalább 80 ezer forintra emelnének.
A követelések között szerepel az is, hogy:
- visszaállítsák a köztisztviselői életpályát, reális előmeneteli lehetőségekkel és ehhez méltó fizetésekkel;
- törvényben szabályozzák az illetményalap évenkénti automatikus emelését az inflációval vagy a nemzetgazdasági átlagkereset növekedésével összhangban;
- a megemelt illetményalaphoz szükséges forrásokat az állam biztosítsa az önkormányzatok számára;
- igazítsák a jegyzők fizetését a polgármesterek béréhez;
- a bértáblát egészítsék ki további fokozatokkal a megváltozott nyugdíjkorhatár miatt;
- vezessék be a diplomás bérminimumot, amely segítene közelíteni az „1 millió forintos átlagbér” céljához;
- kövessék a diplomás fizetések is az átlagos diplomás bérek növekedését;
- induljanak egyeztetések a munkáltatók és a szakszervezetek között a bérek átláthatóbbá tételéről és rendezéséről.
A legtöbb helyszínen egész napos munkabeszüntetésre került sor, míg például a Főpolgármesteri Hivatalban csak kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak.
Boros Péterné szerint a tiltakozás első eredménye már kézzelfogható: a kormány nemrégiben bejelentette, hogy a tízezer fő alatti településeken dolgozó önkormányzati köztisztviselők számára kétszer 15 százalékos béremelést terveznek a következő hónapokban, amelyet állami forrásból finanszíroznának. Ez azonban csak a köztisztviselők 40 százalékát érinti. A nagyobb települések önkormányzatai, amelyek a dolgozók 60 százalékát foglalkoztatják, nem kapnak központi támogatást, ráadásul a szolidaritási hozzájárulás is jelentős terhet ró rájuk, emiatt több helyen létszámcsökkentésre is sor került.
A szakszervezeti vezető úgy fogalmazott: ez csak a kezdet, a jövőben hasonló lépésekre készülnek a kormánytisztviselők is, amennyiben a bíróság jogerősen jóváhagyja a sztrájkhoz szükséges beadványt.
A szakszervezet azt is sérelmezte, hogy a velük való egyeztetésekre kijelölt Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium elzárkózott a tárgyalásoktól. A tárca közölte: álláspontjuk szerint a sztrájkot nem a jogszabályoknak megfelelően szervezték, amit a bíróság is megállapított. Hozzátették: „Jogszerű sztrájkkezdeményezés esetén a kormány természetesen betartja törvényi kötelezettségeit, és elkötelezett a köztisztviselők és kormánytisztviselők béremelése iránt – függetlenül a sztrájk jogszerűségétől.”
Forrás: atv.hu