Tisztelt MKKSZ!
Alulírott, kormánytisztviselőként immár két évtizede dolgozom a magyar közigazgatásban. Jogi egyetemi diplomával, közigazgatási szakvizsgával és jogi szakvizsgával rendelkező szakemberként nap mint nap a közérdeket szolgálom. Ez idő alatt számos kihívást éltem meg, de soha nem volt olyan súlyos a helyzet, mint manapság.
Ezúton szeretném kifejezni mély felháborodásomat és tiltakozásomat a kormánytisztviselők munkakörülményeinek folyamatos romlása, a bérezés méltatlan és tarthatatlan szintje, valamint a döntéshozók részéről tapasztalható közöny miatt.
Az ügyteher évről évre nő, miközben a bérek gyakorlatilag stagnálnak, reálértékük folyamatosan csökken. Az a könyöradomány, amit nagy kegyesen időnként hozzánk vágnak, nem hogy megtakarításra, fejlődésre vagy családi kikapcsolódásra nem elegendő, de még arra sem, hogy az ember a hónap minden napján biztonságban érezhesse magát anyagilag. Sem nyaralásra, sem egy egyszerű éttermi vacsorára nem futja — miközben a munkánk jelentőségteljes, felelősségteljes, és sok esetben kulcsfontosságú döntések előkészítését igényli.
A bérezés szintje semmilyen formában nem tükrözi sem a végzettségemet, sem a felelősségemet, sem pedig azt a szaktudást és munkamennyiséget, amelyet nap mint nap beleteszek a közszolgálatba. Elfogadhatatlannak tartom, hogy egy több diplomával rendelkező, gyakorlott jogász – aki hivatásként tekint a közigazgatásban végzett munkájára – a hónap 20. napján már azt számolgassa, hogy miből tudja fedezni a megélhetéséhez szükséges kiadásokat.
A munkavégzés feltételei romlottak.
Szomorú tény, hogy még a szakszervezetek erőfeszítései is süket fülekre találnak a kormányoldalon. A döntéshozók mintha nem is ezen a bolygón élnének — nem látják vagy nem akarják látni, hogy mi zajlik valójában a közszolgálatban. Nincs elismerés, nincs megbecsülés, nincs fejlődési lehetőség, nincsenek új szakmai kihívások. Csupán a lehajtott fejjel, befogott szájjal végzett munka marad — mindezt egyre kevesebb támogatással, egyre nagyobb fásultságban.
Ez a helyzet nem csak méltatlan, hanem hosszú távon a közigazgatás működését is veszélyezteti. Amennyiben a kormány valóban fontosnak tartja a közszolgálatot, úgy haladéktalanul lépéseket kell tennie a bérrendezés, az emberi munkakörülmények biztosítása és a szakmai megbecsülés helyreállítása érdekében.
Ez a helyzet nem tartható fenn tovább. A közszolgálat nem lehet a társadalom mostohagyermeke. Amennyiben a kormány valóban elkötelezett a hatékony és jogszerű közigazgatás fenntartása mellett, úgy haladéktalanul intézkednie kell a bérrendezésről, a munkaterhek újraosztásáról és az elismerés visszaállításáról.
Ez a levél nem egy személy panasza csupán, hanem egy egyre nagyobb közösség hangja. Kérjük, hallják meg végre.
