Tisztelt Miniszterelnök Úr!

E levelet az Oktatási Hivatalban kialakult elfogadhatatlan helyzettel kapcsolatban címezzük Önnek. Éspedig azért vagyunk kénytelenek Önnek címezni, mert az az oktatáspolitikai vezetés, amelynek döntő felelőssége van a lentebb kifejtett problémahalmaz kialakulásában, ugyanakkor lehetősége lenne annak kezelésére, azt megoldást választotta, hogy nem vesz tudomást a hozzá eljuttatott jelzéseinkről.

Az Oktatási Hivatal dolgozóinak felelősségi köre rendkívül kiterjedt, munkájuk az oktatásirányítás minden egyes szegmensére kihat, legyen szó adminisztratív és oktatásszervezési feladatokról, versenyekről, érettségi-lebonyolításról, tananyag- és taneszközfejlesztésről vagy sok más szakmai tevékenységről. Az előbbi, koránt sem teljes fölsorolásból is látszik, hogy Oktatási Hivatal dolgozói az oktatási rendszer egésze szempontjából kiemelt fontosságú és nagy felelősséggel járó munkát végeznek, mégis sokan közülük egzisztenciális problémákkal küzdenek amiért béreik nem csak felelősségük mértékével nem állnak arányban, de méltatlanul alacsonyak a társadalom valamennyi szegmenséhez képest.

Mind a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete, mind annak hivatalbeli alapszervezete (a továbbiakban: MKKSZ OH) korábban többször próbált konstruktív párbeszédet kezdeményezni a hivatal irányításában érintett minisztériumokkal, legutóbb január 28-án kelt levelében, azonban választ sem korábban, sem az említett levél esetében nem kaptunk. Mivel az irányításért felelős szervek, a Belügyminisztérium és a Kulturális és Innovációs Minisztérium nem szándékozott sem szavakban, sem tettekben reagálni az általunk megfogalmazott problémákra és javaslatokra a kért február 10-i időpontig, kénytelenek vagyunk magasabb fórumhoz fordulni, és a nyilvánosságot is segítségül hívni. Az Oktatási Hivatal megfelelő működése közérdek, amely közvetlenül függ attól, hogy milyen körülmények adottak az ott dolgozók számára. Amikor azonban nincs lehetőség a szakmai párbeszédre, akkor a közérdek képviseletének egyik utolsó eszköze a nyilvánosság.

Nézzük a tényeket:

• Az Oktatási Hivatal kormánytisztviselőire vonatkozóan – a KIM által irányított területeket kivéve – 2019 óta nem történt központi béremelés. A Hivatal dolgozói, legyenek azok akár kormánytisztviselők, akár munkavállalók, a kormányt, az államot reprezentálják a társadalom előtt, így a kormányra, az államra vet rossz fényt, ha javadalmazásuk és munkakörülményeik méltatlanok.
• Az Oktatási Hivatalban dolgozók alacsony bérszínvonala miatt folyamatosan fennáll a veszélye annak, hogy a tanári és más szférák irányából érkező elszívóhatás humánerőforrás-problémát okoz azáltal, hogy nagy fluktuációt és betöltetlen álláshelyeket eredményez, ahogyan az megtörtént a közelmúltban, és semmi garancia nincs arra, hogy nem játszódik le hasonló folyamat a jövőben is.
• Ez a helyzet gyakran aránytalan többletterheket helyez a hivatal dolgozóira, akik az ideálistól messze álló körülmények között igyekeznek tisztességgel elvégezni a munkájukat. 

Az MKKSZ OH a dolgozók nevében ezért az alábbi követeléseket támasztja:

• Tisztességes fizetést! Jelenleg az oktatásirányításban még a nyugdíj közelében álló kollégák jövedelme sem éri el a pedagógus gyakornokok jövedelmének a szintjét. Átlagjövedelmünk ugyancsak messze, több mint 20%-kal elmarad a KSH által január 23-án közzétett 525900 forintos nettó átlagbértől. Ezért olyan bérezést követelünk, amely igazodik a tanári bértáblához, és korrigálja az elmúlt évek inflációját, valamint figyelembe veszi a végzettséget és a hivatali munkában eltöltött időt is.
• Méltányos és átlátható béren kívüli juttatáscsomagot! A cafeteria összege aránytalanul kicsi más szektorokéhoz képest, és értéke mostanra alaposan elinflálódott. A ruhapénz intézményét 2019-ben megszüntették, az utazási támogatás megléte évről évre esetleges.
• Jövőképet! Tarthatatlan állapot, hogy jelenleg nem létezik olyan átfogó életpályamodell, amely szakmai és anyagi értelemben is kiszámítható perspektívát nyújtana az Oktatási Hivatal minden munkatársa számára.

Bár bíztunk abban, hogy az illetékes minisztériumok végre belátják, hogy a problémáink orvoslása nem tűr további halasztást, és partnerként fognak tekinteni a probléma megoldásában az MKKSZ képviselőire, sajnos ismét csalódnunk kellett.

A probléma makacs elhallgatása tovább növeli a feszültséget a hivatal dolgozóiban, akik közül a fentebb vázolt helyzet miatt sokan egzisztenciális gondokkal küzdenek, ha hajlandó tudomást venni erről az oktatáspolitika, ha nem. Ezért kénytelenek és hajlandóak vagyunk az érdekeinknek minden rendelkezésünkre álló jogszerű eszközzel érvényt szerezni. Nem kiváltságokat kérünk, hanem arányosságot, kiszámíthatóságot és az államhoz méltó munkáltatói magatartást. Ha az oktatás jövője valóban nemzeti ügy, akkor az oktatásirányításban dolgozók helyzete sem lehet másodlagos kérdés.

Várjuk Miniszterelnök Úr érdemi intézkedését és a tárgyalások mielőbbi megindítását. Amennyiben ez nem történik meg február 19-ig, az MKKSZ további lépések megtételére kényszerül.

Budapest, 2026. február 12.

Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak
és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete
Oktatási Hivatal Alapszervezet