Az MKKSZ elnöksége 2026.04.25-ei ülésén megerősítette az alábbi nyilatkozatban foglaltakat!

Arra kéri a köztisztviselő kollégákat, hogy olvassák, és terjesszék, hogy minél többen ismerjék meg a köztisztviselők szakmai szerepéről és megbecsüléséről szóló gondolatokat.

Nagyon időszerű ez, hiszen az MKKSZ is részese lesz – szakszervezetként - a köztisztviselői jövőt formáló tárgyalásoknak!

Várjuk az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. elérhetőségen az esetleges szervezkedési kezdeményezéseket, véleményeket, weblapunkon (mkksz.org.hu) pedig az online felületen az MKKSZ tagi belépést!

Erősítsd közösségedet a munkahelyeden azzal, hogy belépsz az MKKSZ-be!

Nyilatkozat a köztisztviselők szakmai szerepéről és megbecsüléséről
Dr. Törőcsik Edit Julianna MKKSZ tag
8. kerület jegyzőjének gondolatai

Az elmúlt időszak ismét világosan megmutatta, hogy a demokratikus állam működése nemcsak jogszabályokon és intézményeken múlik, hanem azokon az embereken is, akik nap mint nap – többnyire a nyilvánosság előtt láthatatlanul – biztosítják azok működőképességét.

A köztisztviselők a köz szolgálatában állnak. Közhatalmat gyakorolnak, jogszabályokat hajtanak végre, az állam és az önkormányzat nevében döntenek, eljárnak, felelősséget viselnek. Munkájuk nem politikai természetű, hanem közjogi és szakmai tartalmú: a jogszerűség, a pártatlanság, a kiszámíthatóság és az állampolgári bizalom szolgálata határozza meg.

Különösen igaz ez azokban az időszakokban, amikor a politikai tér változik. Kormányok alakulhatnak, politikai ciklusok zárulhatnak le, de az állam működésének folyamatossága nem szakadhat meg. Ennek a folytonosságnak az egyik legfontosabb letéteményese a közszolgálat és benne a köztisztviselői kar.

A közelmúltban lezajlott választási feladatok ellátása újra rámutatott arra, milyen jelentős szerepe van a háttérben végzett, precíz, szervezett, jogszerű közigazgatási munkának. Ez a munka nem látványos, de nélkülözhetetlen. Nem kampányidőszakokban születik az állampolgári bizalom, hanem a mindennapi ügyintézés minőségében, a döntések jogszerűségében és az intézmények működésének stabilitásában.

Fontos ezért egyértelműen kimondani: a jól működő közigazgatás nem költség, hanem érték. Nem teher, hanem a gazdasági és társadalmi versenyképesség egyik feltétele. Az állam csak akkor képes megfelelni az egyre összetettebb kihívásoknak, ha megfelelően képzett, felkészült, erkölcsi és szakmai szempontból egyaránt megbecsült köztisztviselőkre támaszkodhat.

A köztisztviselőkkel szemben támasztott elvárások magasak: szakmai tudás, jogismeret, felelősségtudat, pártatlanság, integritás. Ezek az elvárások azonban csak akkor tarthatók fenn hosszú távon, ha az állam – mint munkáltató – maga is példamutató: biztosítja a jogállási stabilitást, a kiszámítható életpályát, a méltányos juttatásokat és az intézményi védelmet.

Vissza kell utasítani azokat a leegyszerűsítő állításokat, amelyek a közigazgatásban dolgozókat az állam „eltartottjaiként” mutatják be. A köztisztviselők nem passzív résztvevői, hanem működtetői az államnak: munkájuk teszi lehetővé, hogy a közfeladatok ellátása ténylegesen, jogszerűen és folyamatosan megvalósuljon.

A közszolgálat közösség. Olyan közösség, amelynek tagjait elkötelezettség, felelősségtudat, szakmai hivatástudat és a köz iránti lojalitás vezérli. Ennek a közösségnek megbecsülésre, erős érdekképviseletre és világos szakmai üzenetekre van szüksége.

Ez a nyilatkozat ezért nem egy adott intézményről vagy helyzetről szól, hanem az egész köztisztviselői kar melletti kiállás. Annak kimondása, hogy az állam működése nem magától értetődő, hanem emberek munkájának eredménye. És annak rögzítése, hogy ezt a munkát – politikai ciklusoktól függetlenül – el kell ismerni, védeni és meg kell becsülni.

Mindezek alapján indokolt és szükséges, hogy a jogalkotó a közigazgatás működését ne kizárólag szervezeti vagy költségvetési kérdésként kezelje, hanem alkotmányos jelentőségű közszolgálati rendszerként tekintsen rá. A köztisztviselők jogállása nem technikai részletkérdés, hanem az állam működőképességének egyik alapfeltétele.

A közszolgálattal szemben támasztott elvárások – jogszerűség, pártatlanság, szakmai felkészültség, felelősségtudat – csak akkor érvényesíthetők tartósan, ha a jogi szabályozás kiszámítható, koherens és értékalapú. Olyan szabályozási környezetre van szükség, amely egyszerre biztosítja az intézményi stabilitást, a szakmai autonómiát, a méltányos életpályát és a köztisztviselői kar intézményes védelmét.

A közigazgatás nem lehet ciklusonként újradefiniált eszközrendszer. A közszolgálat folyamatossága az állami működés alkotmányos követelménye, amelyet a jogalkotásnak is tükröznie kell. Ennek része a köztisztviselői hivatás társadalmi és jogi megbecsülésének egyértelmű kifejezése.

A közigazgatás szakmai vezetői ezért olyan jogalkotási szemlélet mellett állnak ki, amely a köztisztviselőket nem elszenvedő alanyként, hanem az állam működésének aktív és nélkülözhetetlen szereplőiként ismeri el. Egy olyan közszolgálati modell mellett, amely világosan rögzíti: a közjó szolgálata hosszú távú állami felelősség, és ennek viselői jogbiztonságot, kiszámíthatóságot és méltó elismerést érdemelnek.

Ez nem politikai igény, hanem alkotmányos szükségszerűség.