A SZTRÁJKKÉSZÜLTSÉG FENN ÁLL, ÉS MARAD!
A Szociális Ágazati Érdekegyeztető Fórum (SZÁÉF) március 25-én ülésezett. Előzőleg – ezen érdemi tárgyalások kormányzati vállalása miatt – a március 14-re meghirdetett és megszervezett ágazati sztrájkot a szakszervezetek aznap reggel felfüggesztették, de a sztrájkkészültséget fenntartották. Áttörés történhet, ha a szociális ágazati kollektív szerződést és a bérfelzárkóztatási programot még ebben a félévben véglegesíteni lehet.
A MÁRCIUSI SZTRÁJKFELHÍVÁS JÓL KONCENTRÁLTA A CÉLOKAT
A ZAVAROS PÓTLÉKRENDSZERT TISZTA BÉRTÁBLÁRA KELL VÁLTANI
Akár meglepő is lehetne, de inkább a tényleges feszültségek bevallását jelenti, hogy a Kormány megállapodási ajánlattal előzte meg a szociális terület sztrájkját március idusán.
Ebben közrejátszott, hogy 6-tól három fordulóban a szakszervezeti delegációk felkészült és konstruktív ajánlatai jelentős részben közelebb hozták a már elfogadható megoldásokat.
A SZÁÉF ülésén hozott közös döntések szerint a Kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy:
/ 2019 április 30-ig a kormányzati döntéshozó fórum elé kerül az a javaslat, amely lehetővé teszi, hogy az ágazati kollektív szerződés kötésének a jogi feltételrendszere egyáltalán felálljon. A szakszervezetek által készített és ismét átadott szociális ágazati kollektív szerződés tervezetét itt lehet megismerni
/ A szakszervezetekkel együttműködve a Kormány 2019. június 30-ig kidolgozza és kormányzati döntéshozó fórum elé terjeszt a bérfelzárkóztatás több éves programját.
Mindezen biztató eredmények értékeléséhez érdemes áttekinteni az előzményeket:
- AZ MKKSZ, a SZÁD, Ferenc Norbert, és Köves Ferenc részvételével alapos, tényleg szinte minden részletre is kiterjedő, reális és megalapozott követelésrendszert dolgozott ki 2019 legelején, s ezek ismeretében vezetett eredményre a szociális területen a sztrájkfelhívás E követelések teljes körét, amit 12 Pontba foglaltak, itt lehet áttekinteni:
- Az előző években a szociális terület szakmai napján a szakszervezetek által szervezett tanácskozásokon az MKKSZ elnöke, Boros Péterné előadásaiban állandóan napirenden tartotta az ágazati szakmapolitikai kérdéseit, költségvetési helyzetét és mindennek a lakosság egészére gyakorolt hatását
- A SZÁD és az MKKSZ aktívan, szakmai csoportok mozgósításával rendszeresen részt vett az elmúlt évek utcai akcióiban, tüntetésekkel, tiltakozó mentetekkel adott nyomatékot a két éve 18 pontban megfogalmazott követeléseknek.
Összefoglalva:
Jelenleg a szociális ágazatban három területen három eltérő pótlékrendszer üzemel, ezek már ágazaton belül is bérfeszültséget keltenek, miközben e pótlékok nélkül mindenki fél évtizede azt látná; hogy a bértábla gyakorlatilag összeomlott. Miközben nyilvánvaló, hogy a jelenlegi állapotok csak átmenetiek lehetnek, hiszen a mai viszonyok elfogadhatatlan mértékben leértékelték a képzettebb és tapasztaltabb munkaerő árát. Minden más közszolgálati ágazatban magasabbak az átlagbérek!
Elkészült az új, méltányos és a három minimálbérre épülő bértábla tervezete. Ez arra épül, hogy a minimálbér, a garantált bérminimum és a diplomás bérminimum alapszámait veszi alapul a megfelelő szorzókkal.
Szemben a már bizonyos megoldásig jutott egészségügyi ágazattal, ahol már egy valóságosabb új életpálya lehetősége sem tűnik kizártnak, a szociális terület 2008 óta semmit nem kapott, ami rendszerszerű, költségvetésileg garantált és munkajogilag korrekt lenne. Követeléseink komplex szemlélettel, szakmapolitikai és társadalmi felelősséggel, együtt kezelik ezeket a problémákat. A kollektív szerződés és a bértábla átfogó átrajzolása nélkül – persze javaslataink alapján – elképzelhetetlen a megállapodás a Kormánnyal.
Miközben az EU országok átlaga a szociális terület részesedésével az GDP 41,2 %-át is eléri, ez ma Magyarországon csak 30,7 %. Ezen sürgősen változtatni kell, mert a területről folyamatos a szakképzett munkaerő elvándorlása, és az az utánpótlás képzése, és tényleges munkába állása az ágazatban a puszta pótlásra sem elegendő. Az ágazat hanyatlása a teljes társadalom életminőségének hanyatlásában is szembetűnő.
A közszolgálati terület kiterjedt problémáinak átfogó kezelést – többek között – a SZÁD és az MKKSZ a Nemzeti Munkaügyi Kerekasztal létrehozásától és eredményes működtetésétől várja, s remélik, hogy itt a szociális ágazatra is kellő figyelmet lehet kikényszeríteni.
Ezen átmeneti, de jelentős eredményeink felmutatása mellett folytatjuk tagszervező akcióinkat is, igyekszünk új alapszervezeteket létrehozni, és új tagokat beléptetni, amiként erősítjük az újjászervezett Szociális Országos Szakmai Tanács működését is.
Rendkívül fontos mindenkinek megértenie: ágazati kollektív szerződést csak olyan szakszervezet – vagy szakszervezetek – köthetnek, amelyek szervezettsége biztosítja az ágazati reprezentatívitást, azaz valamennyi ágazati munkavállaló legalább 10 százalékának szakszervezeti taggá kell válnia a kollektív érdekképviselet hatékonnyá tétele érdekében.
Budapest 2019. 03. 29
Boros Péterné