Az MKKSZ elnöksége szeptember 10-ei ülésén beszámolót hallgatott meg a kormányzati színtű érdekegyeztető tárgyalásokról, első olvasatban tárgyalt az alapszabály és az SZMSZ módosításáról, valamint a választási szabályzatról. Döntés született az MKKSZ gazdálkodása elszámolási rendszerének módosításáról és tájékoztatást kapott az MKKSZ költségvetésének helyzetéről.
A napirendek előtt Boros Péterné elnök számolt be a júniusi ülés óta végzett munkáról. Ennek során szólt arról, hogy júliusban volt egy soron kívüli elnökségi tanácskozás egy napirenddel, amelyen, hogy a fejlesztő cég képviselői bemutatták informatikai fejlesztéseiket, ezek közül kettőre kértünk további fejlesztést és árajánlatot. Az egyik az együttdöntési rendszer informatikai fejlesztése, a másik pedig a konfliktus mentes kommunikáció algoritmusa. Ez a jövőben segíthetné majd az MKKSZ munkáját főképpen a civil szervezetekkel kapcsolatban. Az elnök megbeszélést folytatott egy szociális szakmai képzés szervezéséről, mely során hiánypótló képzés valósulna meg, nagyrészt online, a vizsgák lennének az MKKSZ székházában. Ez az akció egyszerre hozhat eredményt a szakmai és civil kapcsolatok erősítésében, és a taglétszám növelésében, amelyre igen-igen nagy szükségünk van. Kedvező, hogy sikeres tagszervezés folyt a főpolgármesteri hivatalban, ahol új elnök megválasztására is sor került. Döntő fontosságú, hogy van-e olyan hiteles és felkészült személy, aki a munkahelyen ezt a feladatot felvállalja. A tagszervezési munkához tartozik a TAP-os pályázataink működése. Mindegyikben van eredmény, és úgy tűnik, hogy bejött az egyéni szervezők motiválása is. A nemzetközi kapcsolat keretében négyen vettek részt a júniusi Brüsszeli úgynevezett „Summer Days” programban. A CESI vezetői kiemelten figyeltek ránk, és dicséretet kapott a Fiatalok Képviseletének működése a CESI Youth-on belül. Dr. File Beáta alelnök azzal egészítette ki a beszámolót, hogy elindították a rezsi-kérdőívet. Meglepő információk vannak a bejött kérdőívekben, az egyik kolléga 700-800 ezer Ft-tal fog több rezsit fizetni a gázfűtése miatt. A rezsiköltségek emelkedése különböző módon érinti a munkavállalókat. Adott közösségben fog olyan dolgozni, akinek ez 100 ezres tételeket jelent, másnak pedig nem. Mint városi jegyző elmondta, hogy figyelik, miképpen segíthetnek a nagyon nehéz helyzetbe kerülő munkavállalóknak. Figyelemmel kísérik más önkormányzatok intézkedéseit, van ahol intézményeket zárnak be teljesen vagy részlegesen. Ez év végéig még túlélik az időszakot, a tavalyi 23 Ft-os volt energia ár eddig kWh-onkét 110 Ft-ra emelkedett, majd 400 Ft-os ajánlatot kaptak a közbeszerzés indításakor. A jövő év egy tragédia lesz, nem tudni hogyan élik túl.
Fehér József, az OKÉT ügyvivője adott tájékoztatást a kormányzati szintű érdekegyeztető tárgyalásokról. Az ügyvivő elmondta, hogy erős hittel kell ma rendelkezni, hogy higgyünk a tárgyalásos érdekegyeztetés értelmében. Úgy tűnik, a kormányzat befejezettnek tekinti a tárgyalásos érdekegyeztetést. Senkivel semmiről nem hajlandó tárgyalni. Tény, hogy az elmúlt 12 évben az OKÉT-on egyetlen egy megállapodás sem jött létre. Júliusban volt egy OKÉT ülés, melyen követeltünk 20 %-os béremelést az egész közszféra részére a magas infláció miatt. Erre azóta sincs válasz. A KÉF ülését 4 éve nem hívták össze, talán erre az összehívásra ebben a hónapban sor kerül. Ha nem is hiszünk a tárgyalásban, mégis meg kell próbálni. A kormányzati igazgatásról szóló, a kormánytisztviselőre hátrányos törvényben egy szépségtapasz volt, ez az 5 évenkénti hűségjutalom (álláshelyi elismerés). Ezt most minden egyeztetés nélkül a hatályba lépés előtt kivették. Jeleztük, hogy a törvény szerint erről előzetesen egyeztetni kellett volna. Úgy tűnik, hogy 2023-ban nem lesz semmiféle bérfejlesztés, lehet, hogy még minimálbér emelés sem. Boros Péterné azzal egészítette ki a tájékoztatót, hogy az európai minimálbér szabályozás létrejötte nyomás lesz a kormányon. Készült egy levél 5 miniszternek címezve, hogy név szerint látható legyen, kinek kell gondoskodni a közszféra 20 %-os béremeléséről, melyre az igen magas infláció miatt lenne szükség, erre nincs válasz. Jeleztük, hogy a nehézségek miatt legalább 5 hónapra kell felemelni a munkanélküli juttatás idejét. Az elnök nyilatkozott több helyen a várható 18 fokos fűtési maximum miatt (ezek a honlapon olvashatóak). A munkavédelmi és munkaegészségügyi szakemberek alkották meg a szabályokat, tudták, hogy 20-21 foknak kell lenni ülőmunkánál fél méterrel a padló felett. (Azóta ezt a jogszabály a kormány egyszerűen hatálytalanította.)
Dr. Maros János SZÜB vezető adott tájékoztatás az alapszabály és az SZMSZ tervezett módosításáról, illetve a választási szabályzat megalkotásáról. Ezek a tervezetek írásban elkészültek. Az első olvasatú tárgyalás során olyan döntés született, hogy az alapszabály tervezett módosítását megoldjuk egy SZMSZ módosítással. A változtatások nem jelentősek, a 2023-ra tervezett néhány módosításról még van idő egyeztetni. A vita nyomán volt olyan témakör, ami kikerült a tervezetből és néhány pontosításra, kiegészítésre viszont sor került. A választási szabályzat az alapszabályban szereplő szabályok részletes kidolgozása, célja, hogy biztosítsa és segítse az MKKSZ szerveinek – az MKKSZ Alapszabálya és az MKKSZ SZMSZ szabályainak megfelelő – megválasztását. A választási szabályzat személyi hatálya kiterjed majd az MKKSZ valamennyi tagjára és szervezeti egységére. A vita után csak kisebb módosításra került sor, így még jobban alkalmas lesz a további egyeztetésre.
Ezután a testület döntött a MKKSZ gazdálkodása elszámolási rendszerének módosításáról, ennek jegyében tartott Boros Péterné megyei titkári értekezleteket. A titkári értekezleteken –melynek egy része online zajlott – a megyei titkárok megértették a változtatás szükségességét. A változtatást a felügyelőbizottság is támogatja, hiszen ennek szükségességét már régebben is jelezték. Az átállás eredménye az lesz, hogy az összes tagdíj az MKKSZ központi Gránit banki számlájára fog befolyni és onnan kapnak pénzt az alapszervezetek a saját Gránit banki számlájukra. Ez a pénzmozgás teljesen megfelel az MKKSZ alapszabálya szerinti eljárással. Van, akinél ez így működik már, de még nem volt egységes. Az alapszervezeteknek nem lesz szükség más bankszámlára, ez költségmegtakarítást is jelent, emellett helyi könyvelésre sem lesz szükség. Mivel lezárultak az egyeztetések, a megyei titkárok feladata lesz, hogy az összes alapszervezeti titkárral ezt a változástatást megbeszéljék, ennek célját megértessék. A rendszer 2023. január 1-től válik teljessé. Erről az összes érdekelt írásos tájékoztatást is kap. A rendszer kialakításához szükséges lépéseket a külső szervek felé az MKKSZ vezetése rövidesen megteszi.
Az MKKSZ 2022. évi költségvetése 1-7. havi végrehajtásáról szóló tájékoztató során Boros Péterné elnök elmondta, hogy a tagdíjak érkezése nem zavartalan, jó néhány esetben az átutalt tagdíj más alapszervezetnél, vagy más külső szervezetnél köt ki.
Dr. Marosi János