Megnéztük mennyire stresszesek az osztrák köztisztviselők
Az MKKSZ Elnöksége 2021. szeptember 19. és 21. napja között szakmai tanulmányi utat szervezett, amelynek célállomása Ausztria fővárosa, Bécs volt. A szakmai út költségeivel együtt GINOP pályázat keretében valósult meg, melyen az MKKSZ vezetői köre és a TÖOSZ munkatársai vettek rész. A cél a tapasztalatcsere volt a „Stresszmentes munkahelyek a magyar önkormányzatoknál” program keretében.
Az érkezési nap délutánján egy buszos városnézésen vettük részt, melynek keretében egy olyan kilátóhoz érkeztünk, ahonnan látható volt az egész város. Borús időben is szép látvány volt az erdővel körülvett nagyváros.
Az első szakmai program a Bécsi Városházán zajlott, ahol Alexander Lesigang, a városszövetség munkatársa bemutatta az épület egy részét, majd részletes tájékoztatást tartott az osztrák önkormányzati közigazgatásról. Kiderült, hogy a Covid-19 járvány miatt a lezárás óta ez volt az első csoport. A városházát éppen felújítják kívülről, de belülről csodálatos.
A tájékoztatás során elhangzott, hogy Ausztria szövetségi állam és a kilenc tartománynak, jelentős önállósága van, törvényhozási hatáskörrel, melyet tartományi kormány vezet. Mintegy 2100 település van, ennek fele ezer főnél kisebb lakosságú, tehát kicsi. Az osztrák parlament kétkamarás, szövetségi elnökük van. Az önkormányzatokat a polgármesterek vezetik. Van, ahol a választók választják a polgármestert, van ahol a közgyűlés, tehát vegyes a rendszer. Kilenc önkormányzati törvényük van. Az önkormányzatoknál elnökségek működnek. Vannak átruházott és vannak önálló feladataik. Az önkormányzatoknak önálló költségvetésük van, a helyi közigazgatás szerkezetét is önállóan alakítják ki. A dolgozókat ők nevezik ki, nagy a munkahelyi biztonságuk. Így nyilván a stressz is alacsonyabb. (A GINOP programról itt hallható rövid információ) A dolgozók foglalkoznak többek között a víz és energiaszolgáltatással, a szennyvízzel, a közterületekkel, hulladékgazdálkodással, önkormányzati lakásokkal, szabadidős tevekénységek szervezésével. Összesen 1200 különböző önkormányzati szövetség létezik. Ebben van turizmus, iskolaszövetség például. A tartományoknak felügyeleti joga van az önkormányzat felett. Van 13 speciális város, melyek területi vezetők is.
Az előadást Vincze-Nagy Anna tolmácsolta részünkre. A tájékoztatóban elmondták, hogy Bécs amellett, hogy város, tartományi joga is van. A bécsi polgármester egyben tartományi vezető is. A bécsi városi tanácsnak 100 tagja van, ők egyben tartományi közgyűlési tagok is, így ők törvényeket is hozhatnak. Bécsnek 23 kerülete van, ezek közgyűléseinek kevés hatásköre van. A működést a központi költségvetés biztosítja, egy külön törvény alapján, melyet 5-6 évenként újra tárgyalnak. Az állami bevétel mintegy 25 %-a megy az önkormányzatokhoz és a tartományokhoz. Az önkormányzatoknak főképp az ingatlanadóból van saját bevétele, mely 1,5 milliárd euró összesen. Az osztrák városszövetség 1915-ben jött létre, akkor még monarchia volt, a feladat akkor az ételosztás megszervezése volt. Ennek a városszövetségnek mindig a bécsi polgármester az elnöke. Van egy másik önkormányzati szövetség is, ahova főképpen a kisebb városok tartoznak, de a városok nagy része mindkét szövetségnek tagja.
Az önkormányzatok nagy küzdelmet folytattak a koronavírus ellen, a szövetségeknél válság stáb működött. A kórházak tartományi kézben vannak, nincs városi kórház. Az első nagy kihívás a home office megszervezése volt. Van ahol számítógépeket osztottak a munkatársaknak az otthoni munkához. Az iskolabezárásokat a tartományok szervezték. Sok új rendelet született és sokat kellett mindenkivel kommunikálni. Fontos volt a sok információ továbbítása, és az előre megszervezett rendezvények lemondása. A pandémia miatt a jogászoknak és a kommunikációs szakembereknek nőtt a feladatuk, de a többieknek csökkent, hiszen nem tudtak semmit se csinálni, nem voltak rendezvények. Az önkormányzati dolgozók segítették a lakosságot az élelmiszerrel való ellátásában. Az önkormányzatok a járványügyi feladatok ellátáshoz jelentős, összesen 2 milliárd eurós támogatást kaptak a kormányzattól.
A másik szakmai találkozás az Osztrák Közszolgálati Szakszervezetek Konföderációja (GÖD) székházában volt, ahol dr. Norbert Schnedl a GÖD elnöke, a CESI alelnöke tartott tájékoztatót. A tájékoztató előtt Boros Péterné, az MKKSZ elnöke, a CESI alelnöke megköszönte a meghívást. A GÖD elnöke elmondta, hogy a közszolgálatnak fontos szerepe van abban, hogy az állam működnek. Ez az önkormányzatok szintjén is érvényesül, különösen így volt ez a járvány idején. A GÖD-nek mintegy 255 ezer tagja van, kizárólag a tagdíjból tartják el magukat. A kilenc tartományban van képviseletük, 27 foglalkozási csoport, ágazat tartozik hozzájuk, mint például a rendőrök, tanárok. A központ végzi minden ágazat érdekében a munkajogi érdekvédelmet és a bértárgyalásokat. Alulról jönnek a követelések, ezeket próbálják koordinálni. Van egy kisebb szövetség is, ennek 160 ezer tagja van. Létezik egy csúcs szakszervezeti intézmény, ez az Osztrák Szakszervezeti Szövetség, amelynek 1,2 millió tagja van. Ebben a szövetségben 7 szakszervezet van, a GÖD a második legnagyobb. A szociális partnerség nincs törvényileg szabályozva. Az erő az 1,2 millió tagban van, nem lehet minket figyelmen kívül hagyni. Az ágazatokhoz tartozó miniszterekkel folytatják a tárgyalásokat. Nem létezik olyan jogállásról szóló törvény, amit ne tárgyalnának meg velük, mielőtt a parlament elé kerül. A bérekről a pénzügyminiszterrel tárgyalnak, fontos a béremelés, hogy a tagok szívesen fizessék a tagdíjat.
A nagytermük úgy van kialakítva, mint a TV stúdió, és a tárgyalás egész országban látható, amikor beszélget egy miniszterrel. Az összes tagnak ingyenes jogvédelmet biztosítanak, fizetik a jogászok bérét. Ez egy jó ok arra, hogy valaki tag legyen. Természetesen ez segíti a munkahelyi stressz csökkentését is. A GÖD-nek mintegy 200 alkalmazottja van, ez kell a szolgáltatások biztosításához.
Elmondta, hogy igazodni kell a digitális korhoz, változást fog hozni a mesterséges intelligencia alkalmazása a közszférában, ilyen például, amikor a személyi jövedelemadó bevallásokat is ezzel ellenőrzik. Ez befolyásolja azt, hogy szükség van-e annyi kollegára, illetve milyen más feladat adható. A munkahelyi stresszt ez is befolyásolja, az emberek igénylik a biztonságot. A közszférában a munkavállalók 50 %-a 10 éven belül nyugdíjba megy, ezért dolgozni kell azért, hogy a fiatalok jöjjenek ide dolgozni, és az idősek átadhassák időben a tudásukat. Ez kell a minőségi színt megmaradásához. Jó kapcsolatban vannak az osztrák uniós biztossal, vannak más uniós kapcsolataik, hogy ott is hallassák szükség esetén a hangjukat.
A tanácskozás második részében dr. Gyergyák Ferenc, a TÖOSZ főtitkára mutatta be a szövetségét és beszélt a magyar önkormányzatok helyzetéről, majd néhány kérdésre kaptak választ a küldöttség tagjai a GÖD elnökétől.
A járvány elleni küzdelemből a közszféra igencsak kivette a részét, ezt elismerte a kormányzat is, ezt most szeretnék béremelésre váltani. Az ingyenes tesztek a GÖD székházában is el voltak helyezve.
A GÖD székháza előtt készült egy csoportkép is.
Meglepő volt, hogy, hogy az élelmiszer boltok, pékségek 7 óra 40 perckor nyitnak és nem reggel 6-kor, félhétkor. A bécsi utcák nagyon tiszták, és itt is hiányoztak a turisták. Az éttermekben befelé menet ellenőrizték a védettségi igazolvány. Sok a vendégmunkás felszolgáló az éttermekben. Az élelmiszerboltokban és a rendezvényeken maszkot kellett viselni, ezt ott csak akkor volt levehető, ha már mindenki a helyén ült. Bécsben este 10-től csendrendelet van érvényben, nem lehet éjfélig vagy hajnalig hangos zenélés. Így a város békésebb életet él.
Dr. Marosi János
