ÜLÉSEZETT A KÉF
A Miniszterelnökség épületében ülésezett április 21-én a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF), amelynek fő témája a közszolgálatban dolgozók bérhelyzete volt. Dr. Adorján Richárd helyettes államtitkár (PM) és dr. Dukai Miklós államtitkár (BM) adtak tájékoztatás az állami és önkormányzati közigazgatásban dolgozók 2022. évi reálkeresetéről, majd dr. Bordás Gábor közigazgatási államtitkár (Miniszterelnökség) tájékoztatója után egyeztetés folyt a 2023. évi közigazgatási dolgozói bérfejlesztésről. Az ülést Szalay-Bobrovniczky Vince helyettes államtitkár (Miniszterelnökség) vezette.
Dr. Adorján Richárd helyettes államtitkár (PM) adott tájékoztatást a központi közigazgatás 2022. évi reálkeresetéről. Nemzetgazdasági szinten a bruttó és a nettó keresetek is 17,5 %-kal nőttek, a 14,5 %-os átlagos fogyasztói árszínvonal mellett a reálkereset emelkedés 2,7 %. A versenyszektorban a bruttó és nettó bérek 15,9 %-kal, a költségvetési szektorban 21,5 %-ban nőttek. A reálbéremelkedés a versenyszektorban 1,2 %-os, a költségvetési szektorban pedig 5,8 %-os volt. A közigazgatáson belül az önkormányzatoknál főleg a 20 %-os garantált bérminimum emelés és a sok személyi bér következtében 14,1 %-os volt az emelkedés, itt kismértékű, 0,3 % -os reálkereset csökkenés volt. A központi közigazgatáson belül a minisztériumoknál 7,7 %-os keresetemelés volt, így reálértékben 6 %-kal csökkent, a központi hivataloknál és főhivataloknál a növekmény 15,9 %, itt 1,2 %-os reálemelkedés volt, a kormányhivataloknál a növekmény 12 %, itt 2,1 % reálkereset csökkenés látható. Összegezve a költségvetési szektor egészében jelentős bruttó keresetemelkedés valósult meg, a közigazgatásban a reálkereset nagyjából stagnált.
Dr. Dukai Miklós (BM) államtitkár a tájékoztatása előtt kifogásolta, hogy a 8 önkormányzati szövetség közül egy sem jelent meg. A tájékoztatójában elmondta, hogy a kormány biztosítja azt a bértömeget, ami az elismert létszám foglalkoztatásához szükséges, de a munkáltatói jogokat az önkormányzatok viselik. Az önkormányzatok 2017-től térhetnek el a 38.650 Ft-os illetményalaptól. A tények jegyében elmondta, hogy 2022-ben 27.752 dolgozót foglalkoztattak az önkormányzatok, ebből 2940 fő dolgozott 219 olyan hivatalban, ahol az illetményalap 38.650 Ft volt. Ennek a 2940 főnek 75,5 %-a személyi béren volt foglalkoztatva. Mindössze 20 olyan hivatal van, ahol nem tudták biztosítani a személyi bért. A magasabb illetmény alapot megállapító hivatalokban 24.812 fő dolgozik, közülük 9.851 fő van személyi béren. Az idei számok hasonlóak lehetnek, még nem állnak rendelkezésre. A minimálbér és a bérminimummal kapcsolatos többletet a kormány minden évben biztosította, ez idén 68,9 milliárd Ft.
A munkavállalói oldal nevében Fehér József oldalügyvivő ügyivő hiányolta, hogy ezeket az adatokat nem kapta meg előre írásban, kérte utólag elküldeni. Felvetette, hogy jó lenne látni az átlagkereset mellett a mediánkeresetet is. Megismételte azt a tavalyi követelést, hogy 2022. július 1-re visszamenőleg legyen egy egyszeri 20 %-os juttatás a közigazgatásban. Boros Péterné (MKKSZ) ezt megerősítette, a bérek és az árak különbözőségét át kell hidalni egy bérkompenzációval. Erre a kormányzati oldal egyszerűen most sem reagált, jelezve, hogy a javaslatot nem fogadja be.
Az egyeztetés a kormányzati igazgatásban dolgozók 2023. évi bérfejlesztésről dr. Bordás Gábor közigazgatási államtitkár tájékoztatójával indult. Elmondta, hogy készült egy új illetménytábla a kormánytisztviselőknek, melyet társadalmi egyeztetésre bocsátottak. Felülvizsgálták az illetmények felső határát. A minisztériumok saját maguk gazdálkodják ki a béremeléshez a fedezetet, mégpedig úgy, hogy az álláshelyek 10 %-át felajánlják a kormányzati személyügyi központnak. Azt tapasztalják, hogy ez 85 %-ban üres álláshelyet jelent. Ennek bérfedezetét ott hagyják az intézménynél. Ő a nyílt közszolgálati rendszer híve, nem a zárté, ebben nincs egyetértés a szakszervezetekkel. Jelezte, hogy nem szólnak abba bele, hogy a kormányzati igazgatási szervek hogyan szervezik a bérpolitikájukat, ők csak az álláshelyeket osztják ki. Az illetmények elosztását a munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg, kötheti akár életkorhoz is. A sajtóvisszhang szerint a közvélemény nem támogatja a kormánytisztviselők béremelését, és azt feltételezik, hogy a minisztériumokban csak vezetők dolgoznak.
Fehér József oldalügyvivő jelezte, hogy a kormányigazgatáson kívül az önkormányzati igazgatás keresete is a KÉF hatáskör. Miután 2022-re vonatkozó bérkövetelés nem valósulhat meg, fenntartjuk 2023-ra a teljes közigazgatásra vonatkozó 25 %-os általános központi bérkövetelést. Boros Péterné (MKKSZ) elmondta, hogy a béremelést az önkormányzatok nem tudják kigazdálkodni. A reálkeresetek szinten tartása fontos, a 25 %-os követelés nem túlzó. Az intézményeknél ottmaradó 10 %-nyi álláshely illetménytömege nem ellensúlyozza az igényünket. Dr. Taskovics István (TBDSZ) számos kritikát fogalmazott meg a kormányrendelet tervezettel. A béremelés nem garantált, az csak lehetőség. (Bordás Gábor közbevetette, hogy nem is volt szándék a béremelés garantálása.) Sem a joganyag sem az indokolás nem utal a 10 %-os elvonásra. Nem látni semmiféle hatásvizsgálatot arról, nincs alátámasztva, hogy van 10 % létszámfelesleg. Hibásnak tartja a sávok számszaki megállapítását is, kormánytisztviselőt nem lehet minimálbéren foglalkoztatni és nagyon átfedik egymást az illetménysávok. Sok helyen azért vannak üres álláshelyek, mert ennyi bérért nem lehet betölteni, a bér nem versenyképes. Nagy József (MDSZ) szerint a központi szerveknél a 10 %-os létszám csökkentés gondot okoz a kötelező feladatellátásnál, ez fűnyíró elv, hiányzik a hatásvizsgálat. Aki marad, annak sok túlmunkát kell végezni. Dr. Bordás Gábor szerint a 10 % többsége zárolt, be nem töltött üres álláshely volt. A kormánytisztviselői létszámot a 2019. május 1-jei szinten kívánják tartani. Nagyjából 3500 üres álláscsökkentésből talán 100 van ténylegesen betöltve. Az a helyes, ha a létszám mozog, kell álláshely gazdálkodás, hiszen vannak lejáró feladatok és lesznek újak, mint a 2024 második félévi uniós magyar elnökség. A bértábla alsó mértékét azért nem emelték, mert az emelés zavart okozott volna, az intézkedés valósuljon meg kategória módosítás nélkül. Fontos megjegyezni, hogy a 10 %-os álláshelycsökkentés a fővárosi és megyei kormányhivatalokat nem érinti.Ott más típusú intézkedés lesz. Ő is szeretné, ha magasabb lenne a kormánytisztviselők keresete, erre vonatkozó javaslatokat vizsgálni kell, de jelenleg erre van lehetőség. A reálbéreknél azért figyelembe kellene venni, hogy minden család kap támogatást a rezsicsökkentésen keresztül. Ennek fontosságát Tóth János (JOSZ) meg is erősítette. Fehér József szerint, ha nem lesz bérfejlesztés, akkor sok helyen reálkereset csökkenés lesz és ez szociális kérdés is.
Az igazgatási szünetről dr. Bordás Gábor elmondta, hogy idén nem lesz javaslat a nyári időszakra igazgatási szünetre. Azt tervezik, hogy csak az évvégi ünnepek közötti 3 nap lenne előírt igazgatási szünet. Bár ezzel egyetértett a szakszervezeti oldal, volt némi vita arról, hogy a munkavállaló rendelkezhessen a szabadság felével. Az igazgatási szünetet valamilyen módon szabályozni szükséges. Végül a még meg nem tárgyalt napirendek megtárgyalására megegyezés született arról, hogy erre egy külön ülést kell szánni májusban.
Dr. Marosi János
A közszférában dolgozók itt is jelzik, hogy fenntartják a 2023. januárban közzétett követeléseiket:
ÁGAZATI KÖVETELÉSEINK:
TBDSZ-MKKSZ kormánytisztviselői követelések
SZMMe-MKKSZ szociális ágazati követelések
MKKSZ ÖDOSZT önkormányzati köztisztviselői követelések