Az MKKSZ elnöksége szeptember 16-ai ülésén Boros Péterné elnök beszámolt az előző ülés óta végzett munkájáról, majd a testület egyeztetett a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF) tárgyalásán képviselendő MKKSZ álláspontról, valamint konföderációs kapcsolatunk helyzetéről, további teendőkről. Az elnökség módosította a tagszervező pályázatok kiírását, melyek október 1-jétől lépnek életbe.

Az elnöki beszámolóban Boros Péterné szólt arról, hogy egyeztetések és kezdeményezések folytak a szociális területen dolgozók helyzetének, bérének rendezése érdekében. Fontos a szociális terület és az ott dolgozók munkafeltételeinek, és a tarthatatlan bérhelyzetének rendezése. Erre a helyzetre is érvényes, de általánosságban is az a fő jellemző, hogy a kormány minden érdekérvényesítési lehetőség feltételét korlátozza, vagy ténylegesen is ellehetetleníti. Közvetlenül kerestük meg együtt a partnereinkkel, Meleg Sándor, Szociális Munkások Egyesülete (SZME) elnökével és Migács Tibor, az SZMDSZ elnökével levélben a miniszterelnököt. Ezt továbbították Pintér Sándor miniszternek és Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkárnak. Azt kértük, hogy hívják össze a SZÁÉF-et. Nagy meglepetésre kaptunk választ Fülöp Attilától, ezt kitettük a honlapra, hogy szeptember 21-ére összehívták a SZÁÉF ülését. (Az ülésen Boros Péterné ismertette a szociális ágazat bérrendezésére tett javaslatokat, melyet komolyan vettek, ezért ennek megtárgyalására, november elejére ismét összehívják a SZÁÉF ülését.) Az utóbbi időben egyre jobban együttműködünk a civil szervezetekkel a közös értékekért. Most mi vállaljuk – mint ahogyan korábban is tettük – az oktatás helyzetének javításáért a kiállást, azzal, hogy támogatást várunk a számunkra kiemelt ügyek segítésében, mint például az önkormányzatok ügye vagy a szociális terület segítése, akár a kultúra mostoha sorsú munkavállalóiért való kiállás. Részt vettünk, és felszólaltam a szeptember 1-ei parlament előtt rendezett országos tanévnyitón, ott voltunk a jó hangulatú Demokrácia Napja demonstráción szeptember közepén. Ebben a nyomásgyakorlásban együttműködünk az OKA-val, mely a civil szervezeteket, diákszervezeteket és a szakszervezeteket pórbálja meg összefogni. Sajnos a kormánnyal tárgyalások vagy nincsenek, vagy teljesen eredménytelenek. Azt látjuk, hogy az önkormányzatok megpróbálnak valamit tenni az intézmények dolgozóinak érdekében. Szociális területen is csak a minimálbér és a bérminimum jelentett emelést. A legnagyobb baj, a tudást nem fizetik meg, a diplomásak kiestek a figyelem hatóköréből. Nekik csak a reálkereset csökkenés jut, elszálltak az árak. Egyénileg ezen nem tudnak változtatni, nincsenek egyéni megoldások, megoldás csak az összefogás. Annak beláthatatlan következményei lennének, ha az európai irányelv alapján átlagolnák a minimálbért és a bérminimumot, hogy ez majd milyen magas szintre helyezné a minimálbért Magyarországon. A közszolgálatban csak ennek az emelése történt meg, azért vagyunk ilyen szinten. A tájékoztató végén szólt arról, hogy augusztus 15-én bensőséges, baráti keretek között köszöntöttük dr. Kiss Sándort – alapító elnökünket – 90-dik születésnapja alkalmából. Ő kérte, ne hivatalos ünnepség legyen, hanem azokkal találkozhasson, akikkel régen együtt dolgozott. Ezért nem egy formalizált találkozó volt. Sok képet felraktunk a honlapra, szerencsére ő kitűnő állapotban van.

Ezután egyeztetés folyt a KÉF ülésen képviselendő MKKSZ álláspontról. Ha az ülést egyáltalán összehívják, mindenképpen elmondjuk lesújtó véleményünket a tagdíjlevonás tervezett megszűntetéséről. Boros Péternéelmondta, hogy erről kiadtuk álláspontunkat, és közzé tettük a CESI tiltakozó álláspontját. Szerintük ez a terv sérti az európai szabályokat és az alaptörvényt. Ennek ellenére ezt megvalósítják. Tehát ki kell alakítani nekünk majd egy működő rendszert a tagdíjfizetésre, mert mindenképpen bevezetik. (Az ülés után benyújtott törvénytervezet egyenesen megtiltja a teljes közszférában a tagdíjlevonást és utalást – ez nyílt szakszervezet-ellenes lépés.) A feladat előkészítésre létre lett hozva egy munkacsoport. Ki kell alakítani azt a rendszert, hogy minden tagról adóazonosítóval és e-mail címmel rendelkezzünk. Ennek alapján később az adóigazolás is megtud valósulni. Ehhez minden megyei titkár és minden alapszervezeti titkár segítségére szükség lesz.Fehér József KÉF oldalügyvivő elmondta, hogy ezen kívül a 2023-as közigazgatási bérhelyzetről kérünk tájékoztatást és a 2024-es tervezett bérfejlesztésről. Eddig legalább adtak a látszatra, amikor elfogadták a költségvetést, akkor Adorján Richárd PM helyettes-államtitkár az OKÉT ülésen elmondta a számokat a fejlesztésről. Ebben az évben ez sem történt meg. Most megpróbáljuk kierőszakolni, hogy legalább a közigazgatásról mondjanak valamit. Kértük a BM-et, hogy adjanak adatot a tényleges önkormányzati illetmény alapokról, és nem véletlen, hogy nem adnak. Ne legyen információnk. Nem érdekli őket, hogy az önkormányzatok kiürülnek az alacsony bérek miatt. A KÉF ülését már harmadszor sürgettem meg, kérdés, hogy összehívják-e, már harmadszor nem válaszoltak.

Ezt követően egyeztetés folyt konföderációs kapcsolatunk helyzetéről, további teendőkről, melynek keretén belül dr. Marosi János SZÜB vezető néhány jogszabályról adott tájékoztatást, mely befolyásolhatja a SZEF-ből való távozás menetét. Az elnökség arról döntött, hogy a távozás módjáról a SZEF vezetésével is majd tárgyalni fogunk.

A júniusi elnökségi ülésen döntés született arról, hogy a tagszervezési pályázatoknál jobban össze kell hangolni a közösségek díjazását és az egyéni motivációt, ugyanakkor figyelemmel kell lenni a költségvetési korlátokra is. Ennek alapján készült el egy javaslat, melyet Farkas Andrea, a Szervezetépítő Munkabizottság vezetője ismertetett. Fontos cél, hogy a pályázatért kifizetett díj ne haladja meg az alapszervezet által befizetett tagdíjat. Ez az alapvetés, ezt képezi le az összes javaslat. Így az alapszervezet a központot megillető tagdíjrész mértékéig kaphatja meg díjazást. Minden pályázatnál csak egy éves lejáratnál lesz pályázati díj kifizetés, időközi nem lesz. A kifizetés előtt azt is ellenőrizni kell, hogy a befizetés befolyt-e az MKKSZ bankszámlájára, mert voltak téves utalások. Ez is erősíti a gazdasági szempontot. Kismértékben csökkentek a megpályázható összegek is. Ez az 5 főt növelő TaP2-es pályázat esetén 100 ezer Ft, és a 10 főt növelő pályázatnál 140 ezer Ft. A TaP5-ös egyéni pályázat úgy módosul, eddig járt minden 5 tag után 10 ezer Ft bónusz, ezután minden 10 tag után jár 10 ezer Ft bónusz, viszont marad, hogy minden tag után 3 ezer Ft pályázati díj jár. Maximálisan elismerjük azt a tényt, hogy egyéni szervezés nélkül nem létezik alapszervezet. Továbbra is egymás mellett pályázható az egyéni és az alapszervezeti pályázat. Megmarad a tagmegőrző pályázatok támogatása is. Ezek a szabályok a 2023. október 1-je után benyújtott pályázatokra vonatkoznak. A pályázatok beadási lehetősége továbbra is folyamatos.

Dr. Marosi János