„ELOSZTÁSI VITÁRÓL” SZÓ SEM LEHET!
A Kormány szerint az érdekegyeztetésben „Mi nem elosztási vitára jöttünk!” Mi lehet a folytatás?
A kormányzati akarat szerint OKÉT ÜLÉS IS LETT / BÁR A KIT. KÁROS ÉS ROSSZ TÖRVÉNY!
A Pénzügyminisztérium Pénztártermében 2019. március 22-én délben kezdődött a meghívója szerint közös OKÉT – KÉF ülés. A Kormányzati Oldalt Marczinkó Zoltán PM helyettes államtitkár, az Önkormányzati Oldalt (ÖO) Gyergyák Ferenc TÖOSZ főtitkár, a Munkavállalói Oldalt (MVO) Fehér József vezette.
Az összevont ülést Dömötör Norbert, a Miniszterelnökség titkárságvezetője elnökölte.
Közel egyórás vita zajlott le arról, hogy melyik érdekegyeztető fórum ülése van, mi legyen a napirend, hogyan lehet megoldani, hogy OKÉT ülés is legyen. A következő OKÉT ülés csak május végén- az Európai Parlamenti választások után - tartható.
Végül az történt, hogy az OKÉT 2019-es első félévi munkatervét nem sikerült napirendre venni és tárgyalni, mert az MVO erre irányuló – és időben megküldött - előterjesztését az OKÉT titkársága későn küldte ki a tagoknak. A továbbiakban az OKÉT levezetésére megválasztott elnök irányításával zajlott a KÉF ülése, ám a végén Marczinkó Zoltán azt a tényt rögzítette, hogy a negyedévenként esedékes OKÉT ülés ezzel „bekövetkezett”! Noha csakis KÉF napirend került megszavazásra!
A történtek értelmezéséhez itt közbe kell iktatnunk a következőket:
Az idén 100 éves ILO több alapdokumentumban rögzítette az alkotmányos jogállamokban elvárt háromoldalú érdekegyeztető /tripartit/ rendszer négy alapelvét – amelyek az EU számos egyezségokmányában is megerősítést nyertek, s amelyek így a magyar jog részévé is váltak. A négy alapelv a következő:
Az országos érdekegyeztető tárgyalásokat a felek / munkavállalók – munkáltatók – kormány / konszenzussal kialakított (1) helyen és (2) időtartamban, (3) érdemi kompromisszum kötésére feljogosított vezetőkkel és az előre egyeztetett napirendhez kellő időben kiküldött (4) írásbeli előterjesztések alapján végzik. (Csak ez a gyakorlat teszi lehetővé, hogy a szakszervezetek kollektív, és ne egyéni véleményeket képviseljenek!)
/ Stratégiai fontossága – jogilag releváns tartalma - miatt az is lényeges mulasztás, hogy az előző ülések emlékeztetőjét jóváhagyásra nem készítette és nem küldte meg a Kormány. /
Talán felesleges megjegyeznünk; e négy feltétel a 2010-ben kezdődött időszakban egyszerre soha nem volt adott. Különösen az Országos Érdekegyeztető Tanács megszüntetését követően gyakorlatilag alapelvvé, napi gyakorlattá vált, hogy az ülések összehívása azzal lett bizonytalanná téve, hogy nem készültek munkatervek, és szinte csak szóbeli előterjesztések, tájékoztatók hangzottak el, sőt, később ezek negyede sem került írásban átadásra. Írásos előterjesztés a legritkább esetben érkezett, közel hatvan ülést ideszámítva alig 4-5 esetben. Az érdekegyeztetés alkalmai valójában a kihirdetés és az utólagos tudomásulvétel eseményei voltak.
Minderre ráadásul a mostani, gyakorlatilag a végső határidőkkel kierőszakolt ülést, egy minden feltételben jogszerűen megtartott sztrájkot követően rendezte meg a Kormány.
Amikor az érdemi munka megkezdődhetett volna, azonnal elakadt:
Hamar kiderült, hogy a Kit. végrehajtásában lényegbevágó kormányrendeletek tervezeteit az MVO nem tekintheti tárgyalhatónak, mert a kollektív vélemény kialakítására a 40 órával előbb megküldött 236 oldalnyi szöveg késedelme és terjedelme miatt nem volt mód. ( Ezeknek a rendeleteknek a törvénnyel együtt, már 03.01-én életbe kellett volna lépni, ám a tervezetük szerdán (03.20) napközben érkezett meg a szakszervezetekhez.)
Minderről vita alakult ki, és a dr. Bordás Gábor helyettes államtitkár által irányított alku eredménye az lett, hogy a szakszervezetek keddig (03. 26.) írásban véleményezhetik a nyolc kormányrendeletet. / Minderről részletesen írt a 03.23-i, szombati Népszavában Gyulyás Erika /
Noha a KÉF alapszabálya tételesen a közvetlen tárgyalási formát teszi kötelezővé, az ismételt, közeli, még márciusi ülés megtartását a Kormány képviseletében dr. Bordás Gábor helyettes államtitkár nem fogadta el. További érdekesség, hogy Fehér József kérdésére válaszolva egyértelműen közölte, hogy e tervezetek nem jártak, és nem is fognak járni a Kormány ülésén, ezeket a vonatkozó felhatalmazások alapján a miniszterelnök adja ki.
Fehér József (MVO): Üdvözölte, hogy a Kormány által „levelező tagozatba” szorított érdekképviselet végre három hónap után újra személyesen is gyakorolható.
Az MVO egyeztetett álláspontjaként követelte, hogy a makró szintű OKÉT és az ágazati KÉF üléseit különítsék el. A mai gyakorlat – hogy rendszeresen együtt ülésezik a két testület – összemossa a szerepeket, elrejti a felelősséget és a mindkét irányban korlátozza az eredményességet. Természetesen lehet a két ülést akár egy napon, de elkülönülten az arra felhatalmazott képviselők jogosultságainak gyakorlásával.
Felszólította a Kormányt, hogy a jövőben az érdemi egyeztetés feltételeit teremtse meg.
Marczinkó Zoltán: Értelmezésünk szerint az üléseket negyedévente kell megszervezni.
Végül, egyenesbe fordulva:
- NAPIREND
A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvénnyel összefüggő aktuális kérdések
Fehér József: Emlékeztetett, hogy a szakszervezeti oldal az akkor még csak tervezethez 18 oldalas észrevételeket (nov.30.), majd kész kodifikált módosító javaslatokat is (25 pontban) benyújtott (12. 03.), de ezekből egyetlen egyet sem vettek figyelembe .
A törvény koncepcionálisan rossz és kártékony, a kormányzat és a közigazgatás értékrendszerét, szervezeti kultúráját veszélyezteti, a munkavállalókat legközvetlenebb érdekeikben sérti, megkárosítja és hátrányos helyzetbe hozza.
Az alapszabadság, a munkaidő növelése, a bérezési és juttatási rendszer, a létszámgazdálkodás és a szakszervezeti jogok vonatkozásában az MVO egyeztetett, részletesen kidolgozott álláspontját Fehér József, illetve Boros Péterné adta elő. Ezt az érvelést teljes terjedelmében itt lehet elolvasni
Boros Péterné előadásából kiemeljük a legújabb fejleményt; 2019. március 21 reggelre bejelentett számokkal újabb 2477 fővel próbálják csökkenteni a területi igazgatáshoz tartozó állományt; titokban, előzetes egyeztetés nélkül. Jelenleg az a helyzet, hogy az engedélyezett, a ténylegesen szükséges, és a valóságosan betöltött létszámokat nem lehet összevetni.
Dr. Taskovics István (TBDSZ Elnök): Évtizedes szolgálat után 37-38 nap szabadsággal rendelkezőket vágtak vissza 25 napra. Az új szabadságszabályozás a még gyermektelen, és a gyermeket vállalni már nem tudók kárára, őket megrövidítve ad előnyöket a kisgyermekeseknek, de összességében bővíti a munkaidőalapot. Helytelen, hogy nincs semmiféle alaplétszám. A ki nem adott szabadságokat nem kellett volna 9,4 milliárd forintért megváltani, ha a vezetők nem sértenek törvényt azzal, hogy nem adták ki ezeket a szabadságokat. Ha körültekintőbb és hozzáértőbb jogalkotással a decemberre bezáródott szabadság állományt a törvény hatálybalépéséig ki lehetett volna adni… Ráadásul még hatályba nem lépett törvényt alkalmaztak, végrehajtási utasítások hiányában… Persze, ez csak egy része annak, hogy a munkahelyi vezető mostantól bármit megtehet…
Dr. Bordás Gábor, helyettes államtitkár: Mi a már 40 órája megküldött kormányrendeletek megtárgyalására készültünk. A Kit. -ről nincs mit beszélni. Az egy törvény! Nekünk és a szakszervezeteknek ezt végre kell hajtani, csak azt beszélhetjük meg, hogyan csináljuk ezt jobban.
Itt elosztási vitáról nem lehet szó!
A Kormány nem is fog tárgyalni a törvény tartalmáról, a központi igazgatás területén nem volt sztrájk, a baloldali önkormányzatoknál az MKKSZ megbénította a munkát március 14-én, de csak remélni tudjuk, hogy azóta helyreállt a munkabéke.
Boros Péterné: Államtitkár úr! Mi közvetítő viszonyban vagyunk. Ez a mi kötelezettségünk. Próbálunk Önöknek segíteni. Bízunk abban, hogy meghallja; ez a törvény rossz, elhibázott, káros. Látszólag volt 30 százalék béremelkedés, de nagyon sokan csak 15-20 százalékot kaptak, ami a tíz év alatt elszenvedett veszteségek felét sem adja vissza. Közel 10 ezer ember kap most - sokan késve - olyan besorolást, amiben nincs előmenetel, bér, és távlat sem. Ez egy hivatás, aminek az ethoszát, kultúráját verik éppen szét.
Dr. Bordás Gábor helyettes államtitkár: A Kit. nem reform. Ez egy új rendszer. Eddig mindenki hazudott a munkateherről, a létszámról, az ügyforgalomról. Az volt az erős, akinek több munkatársa volt. Az elvégzett munkát nem lehetett látni. Most megszüntetjük a szenioritást, és csak az elvégzett munka mennyisége és minősége fog számítani. Egyébként a szabadságnak eddig a 2/5-öd részét kérhette ki szabadon a munkavállaló, ez már a felére emelkedett. Ezt a törvényt végrehajtjuk, még ha politikai indíttatású ellenállást is szerveznek ellene.
Boros Péterné: Határozottan visszautasítjuk a politikai vádakat. Arra kérünk választ, hogy honnan jött a 2477 fős további leépítés?
Fehér József: Államtitkár úr! Ez itt érdekegyeztetés, nem parancshirdetés! Ha Ön nem hisz nekünk, szívesen rendezünk Önnek egy munkavállalói fórumot. Jöjjön el, szembesüljön a valósággal!
Dr. Taskovics István: Most március 18. estig mindenki megkapta az új besorolását! Kérjük az adatokat; hányan fogadták el, hányan köszönték, de nem kérték, hányan kaptak végkielégítést, és ez mibe került? Kérjük az adatokat!
Marczinkó Zoltán: A Karrier-Híd működése során, a helyzetében változó 6000 emberből 245 fő vett igénybe ilyen segítséget, és kötött szerződést.
Valahogy itt, és így ért véget a KÉF tényleges, az OKÉT állítólagos ülése 2019. március 22-én 14. 40-kor.
A két fórumnak elfogadott munkaterve, máig nincsen, de még a novemberi ülés jegyzőkönyvét sem sikerült elkészíteni, és közös jóváhagyásra bemutatni.
Budapest, 2019. március 25.
Boros Péterné