Friedrich Ebert Stiftung (FES) szervezett fórumbeszélgetést június 19-én.
Magyarországon nincs munkaügyi kormányzás - fejtette ki a rendezvényen Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének elnöke. Szintén megállapította, hiányoznak a munkaerőpiacra és állami foglalkoztatásra irányadó adatok. Az MKKSZ konszenzusos fórumot szeretne a kormány, az ellenzék, a munkaadók, önkormányzati és munkavállalói érdekszövetségek részvételével - tette hozzá. Véleménye szerint 30 évvel a rendszerváltás után a konszenzus fogalma szinte feledésbe merült, noha - mint mondta - épp az együttgondolkodás vihetné előre a munkavállalók helyzetét.
A kelet-európai országok bérszínvonal-alakulását összefoglaló grafikonból jól látszik, hogy miközben Magyarországon az 1998-as adatokhoz képest javultak az átlagjövedelmek, a dinamikus bérfelzárkózás 2008 után, a gazdasági válság éveiben a régió többi országához képest jobban visszaesett. A visszaesést azóta sem sikerült leküzdeni, a bérek reálértéke minden javulás ellenére sem érte el 2019-re a 2008-as szintet.
Közzétette a létminimum 2018-as értékét a Policy Agenda. A civil szervezet - a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) felkérésére, a Friedrich Ebert Alapítvány (FES) támogatásával - 2015 óta számítja a minimális megélhetéshez szükséges összeget, azóta, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ezt már nem teszi meg.