A „Vitaindító kezdeményezésre” kormánytisztviselőktől megküldött leveleket közreadjuk.
Mindig kizárólag elérhetőség nélkül!
Kedves Kollégák!
Tisztelt MKKSZ!
Központi közigazgatásban dolgozó kormánytisztviselőként szeretettel üdvözlöm a vitaindító kezdeményezést, és az arra adott válaszokat, melyekkel nem lehet egyetérteni, különösen a béralku kizárásának törvénybe iktatása esetében.
A kezdeményezéshez az alábbi kiegészítésekkel szeretnék csatlakozni:
- a munkaidő rugalmasságának fokozása (az ügyfélszolgálatokon kívüli munkavégzésben) - jelenleg, ha valamely kolléga a legkisebb mértékben is el szeretne térni a rendkívül rigorózus 8-17 óráig tartó munkaidőtől, akkor kérelmet kell benyújtania, és amennyiben megkapja az engedélyt (sok esetben nem), akkor az újabb adminisztrációs teherrel, kinevezésmódosítással jár. Az eltérés évente egyszer kérhető, miközben a kormánytisztviselők élethelyzete ennél többször is változhat. Szerencsés lenne a közigazgatásban is a rugalmasabb munkavégzési keretek kialakításának kezdeményezése.
- home office, részmunkaidő: jelenleg szinte egyáltalán nem engedélyezett, miközben a feladatok jelentős része elvégezhető lenne ilyen módon
- munkavégzés digitalizálása: a közigazgatásban még mindig papíralapú aktákkal dolgozunk, sok helyen szinte egyáltalán nem használjuk a digitális lehetőségeket, miközben ez jelentősen meggyorsítaná és megkönnyítené a feladatok határidőre történő elvégzését.
- a juttatások kiegyensúlyozatlansága, munkába járás támogatása: miközben a városhatáron kívül lakó kollégák támogatást kapnak a munkába járáshoz, addig a városhatáron belül lakó kollégák több intézményben nem, így ez a bérek egyenetlensége mellett szintén feszültséget okoz
- több intézményben eltörölték az éves üzemorvosi vizsgálatot, ez munka- és egészségvédelmi kérdéseket vet fel
Munkájukhoz sok sikert kívánok, üdvözlettel,
Tisztelt Szakszervezet!
Hasonlóan közzétett levelekhez, én is úgy érzem évek óta, hogy a kormánytisztviselők a társadalom szemében semmit nem érnek, a perifériára szorultak. YouTube videók alatti kommentekben olvasom folyamatosan azt a rengeteg, kritikán aluli szidalmazást, amit a kormányhivatali dolgozókra tesznek. Vissza kellene állítani a kormánytisztviselői hivatás megbecsülését. Régen nagy szó volt ha valaki köztisztviselő (most az elnevezést nem firtatom) volt, manapság szinte leköpnek az utcán vagy kiröhögnek, hogy te miért dolgozol ott annyi pénzért, bolond vagy? Nem is tagadom, hogy jelenleg ezért nem vállalok gyereket - pedig nagyon szeretnék -, mert erre a kevés fizetésre nem lehet alapozni.
Túlzottnak érzem én is a pedagógusok, rendőrök, katonák, egészségügyi dolgozók stb. piedesztálra emelését, túlzó béremelésüket mások rovására. A világ pénzét is megkapták már, de mégis mindig nekik ígérnek meg minden megbecsülést újra és újra. A kormányhivatali dolgozók meg mintha nem is léteznének, vagy ők a társadalom szemében egy mindenki által közösen elfogadott rabszolgák lennének, akiknek kuss a neve. Félreértés ne essék, nem a fenti ágazatok dolgozóitól sajnálom, hanem hozzájuk képest a kormányhivatali dolgozók fizetése borzasztóan alacsony. Persze ha valaki megnéz egy dunántúli megyét, akkor elképzelhető, hogy nagy összegeket fog látni, de itt keleten szembe jön a valóság, a nyomor. És persze az egyes álláshelyek illetménye között is óriási eltérések vannak. Ez alatt azt értem, hogy nem teljesítményre megy sokszor, hanem arcra, rokoni kapcsolatokra.
Javaslom továbbá a 13. havi illetmény visszavezetését, és a ruhapénz újbóli visszaállítását a kormányablakban dolgozókon felüli állomány esetében is, ha már a hivatalokban meg van követelve az elvárt megjelenés minden dolgozóra vonatkozóan.
Üdvözlettel:
