ÜLÉSEZETT A KÖZSZOLGÁLATI ÉRDEKEGYEZTETŐ FÓRUM

A szakszervezetek kérésére tartott ülést a KÉF 2023. október 19-én, a miniszterelnökség épületében. Izgalmas témák voltak napirenden, mint a konzultáció és egyeztetés a 2024. évi közszolgálati bérekre vonatkozó kormányzati intézkedésekről, a 2023. évi köztisztviselői és kormánytisztviselői kerestek alakulása, egyeztetés az állami tulajdonban lévő üdülési ingatlanok értékesítéséről, a közszférában a tagdíjlevonás megszűntetése, végül a kollektív megállapodásokról, a minimálbérről és az esélyegyenlőségről szóló uniós irányelvekkel kapcsolatos feladatok.

Az ülést Szalai-Bobrovniczky Imre helyettes államtitkár (ME) vezette, a munkavállalói oldal munkáját Fehér József (MKKSZ) oldalügyvivő koordinálta, az önkormányzati oldalt pedig Tóth János jegyző oldalügyvivő.

A 2024. évi keresetnövelő intézkedésekről Fülöp Csaba főosztályvezető (PM) adott tájékoztatást. Elmondta, hogy 2023-ban a közszféra bruttó átlagkeresete 12%-kal növekszik és 2024-ben közel 9%-kal fog nőni. Figyelemmel arra, hogy a 2024-re tervezett árindex 6%, ez már reálbérnövekedést jelent a közszférában. Konkrét döntések még nincsenek. A béremelés a PM egyik költségvetési sorában 743 milliárd forinttal van beállítva. Lesz hatása a minimálbér és bérminimum növelésének is. Az életpálya részeként az alábbi csoportot részesülnek béremelésben: pedagógusok, szakképzésben dolgozók, honvédelmi dolgozók, kormánytisztviselők, az országgyűlés és az ÁSZ dolgozói, egészségügyi szakdolgozók és a praxis támogatás, a járó és fekvőbeteg szakellátás, fogorvosok, orvosok, iskolaorvosok, egészségügyi dolgozók. Van ebben 2024-re áthúzódó hatás is. Vannak egyéb területek, melyeket szintén tartalmaz a költségvetés, mint a Kincstár, a KSH, Közbeszerzési főigazgatóság, vízügyi ágazat. A kormányzati igazgatási szerveknél 2023-ban 10%-os álláshely megszűntetésre került sor, az ily módon megtakarított bért a maradó állomány bérfejlesztésére fordíthatták, ez továbbra is rendelkezésre áll. Az önkormányzatok támogatására a költségvetésben közel 9 milliárd Ft áll rendelkezésre, a szociális és köznevelési ágazatban 30-30 milliárd Ft, a kulturális ágazatban az önkormányzati területen közel 2,5 milliárd Ft, ez összesen több mint 70 milliárd Ft 2024-ben. Fehér József megköszönve a tájékoztatást megjegyezte, hogy ezek az információk jóval szélesebb körűek, mint a KÉF hatásköre.

A munkavállalói oldal nevében Boros Péterné (MKKSZ) mondott véleményt. 2022-ben a kormányzati tájékoztatás szerint, a 14,5%-os infláció mellett a közigazgatás minden területén – eltérő mértékben – reálkeresetveszteség történt. A minisztériumok dolgozói esetében ez 6% volt. A területi közigazgatásban 2,1%, az önkormányzatoknál pedig 1% alatti. Ezt megelőzendő kezdeményeztünk egy 20%-os keresetnövelést július 1-től majd év végén – miután ez nem valósult meg – kezdeményeztünk egy 13. havi fizetést. Ez is elmaradt, ezért – az ez évi 17,5-18%-os inflációra figyelemmel – 25%-os keresetemelés válna szükségessé. A közszolgálat különböző ágazataiban volt valamilyen eltérő mértékű bérfejlesztés, de a KÉF hatáskörébe tartozó szakmai területen általános bérintézkedés csak az állami közigazgatásban volt. A 2022. évi reálkeresetveszteség után, 2023-ban még további jelentős bérleszakadás következett be. 2023-ban is az a jellemző, hogy csak a minimálbér, és a bérminimum emelése jelentett garantált bérnövekedést, ennek következtében a felsőfokú végzettségűek keresete szinte mindenhol befagyott. A bértömeg gazdálkodás és a béremelést senkinek nem garantáló sávos illetménytábla alkalmatlan arra, hogy a munka értékével arányos tisztességes díjazás megvalósuljon. A közigazgatás kettészakadt! A felsővezetők bére és a juttatásuk mértékének megállapítása más módszer és más érdekek szerint történik. Óriási a bérszakadék! A beosztott munkatársak sokasága a megélhetési válsággal küzd, a diplomás beosztottak fizetését bérfelzárkóztatással sürgősen emelni kellene. Összességében azt kezdeményezzük, hogy 2024-ben a magyar közigazgatás valamennyi dolgozója kapja meg a 2022. és 2023. évi reálkeresetveszteség pótlását, és 2024. január 1-i hatállyal mindenki garantáltan részesüljön minimálisan, a 2024. évi tervezett infláció mértékének megfelelő bérfejlesztésben. Tóth János (JOSZ) azt kifogásolta, hogy 2008 óta nem változott az illetményalap. Az önkormányzatok feladat finanszírozása 4-4,5 millió Ft-tal kezdődött 2014-ben, ma ez az összeg 6,5 millió Ft. Ebből az összegből lehetetlen a működést finanszírozni, ennek legalább a duplájára kellett volna emelkedni. Azóta a minimálbér több mint kétszeresére nőtt, a finanszírozás pedig alig. Reménykedünk, hogy egyszer sorra kerülünk.

Eszes Béla (MÖSZ társelnök) elmondta, hogy 2013-ban a bruttó átlagkereset 225 ezer Ft körül volt, ma több mint duplája, ez jelzi, hogy legalább 100%-os emelkedésnek kellett volna lenni a feladatfinanszírozásban. A 4,5 millióról a 6 millió forintra való emelkedés meg sem közelíti ezt. Ugyanakkor az elmúlt 2 évben a rezsiköltségek is elszálltak az önkormányzatoknál, ez van, ahol 100-150%-os emelkedést jelentett. Megállapítható, hogy az önkormányzatok és a köztisztviselők rosszabb helyzetben vannak mint 10 évvel ezelőtt. Nem lehet megtartani így a dolgozókat, nem lehet újakat felvenni. Kérdés, szeretnénk-e, hogy legyenek önkormányzati szakemberek? Ha szeretnénk, akkor a költségvetés módosításra szorul. Ha pedig így marad, akkor 3 év múlva azt lehet mondani, nincs szükség önkormányzatokra, mert nem tudják ellátni a feladataikat. Mindenképpen újra kell gondolni a köztisztviselők bérezését és juttatásait.

Fehér József felvetette, hogy mivel nincsenek konkrétumok a 2024-es évről, szükség lenne egy újabb egyeztetésre. Erre a kormányzati oldal is nyitott volt.

Dr. Kivés Zoltán helyettes államtitkár (BM) a köztisztviselői bérekről adott tájékoztatást. A 2023. áprilisi adatok alapján 27.681 dolgozót foglalkoztatnak az önkormányzatok, ebből 2.996 fő dolgozott 223 olyan hivatalban, ahol az illetményalap 38.650 Ft. Ennek a létszámnak a 78,8%-a személyi bérrel van foglalkoztatva. A magasabb illetményalapot megállapított hivatalokban 24.865 fő dolgozik, közülük 10.944 fő van személyi béren. A minimálbér és a bérminimum emelését megkapják az önkormányzatok. Mióta a feladatfinanszírozás működik, 2013-2019 között 4 millió 580 ezer Ft volt fejenként, ez 2024-re 6 millió 40 ezer Ft-ra nő. A kormányzat részéről senki nem képviseli azt, hogy nincs szükség az önkormányzatokra, azért dolgozunk, hogy az önkormányzatoknak segítsünk. Volt rezsitámogatás és van rendkívüli támogatás is. A tájékoztatásban sajnos a köztisztviselői bérek alakulásáról egy szó sem esett, ezt kifogásolták is a jelenlévők és kérték az adatok írásos közlését.

Bordás Gábor államtitkár (ME) adott tájékoztatást a kormánytisztviselők bérhelyzetéről. A központi szerveknél 10%-os létszámcsökkentés volt és az ott maradt bért béremelésre fordították. Tehát csökkent az álláshelyek száma, és kismértékű reálbéremelkedésre is sor került. Tehát kiszívtuk a felesleges álláshelyeket a rendszerből, amelyeket amúgy se töltöttek volna be. A fővárosi és vármegyei kormányhivatalok 2023. júliusától kaptak egy 15%-os bértömegnövekményt, és ezt elosztották házon belül. Ez nem alanyi jogon járt, hanem a munkáltató osztotta el. 2024-re is tervezve van bértömegnövelés. A központi hivataloknál még nincs döntés, lehet, hogy még mindig van itt létszámfelesleg. A leépítéseknél az üres álláshelyek mellett volt tényleges leépítés is. A tájékoztatóban a kereseti adatokról viszont semmi nem hangzott el.

Boros Péterné az önkormányzati munkavállalók nevében kifogásolta, hogy a köztisztviselői illetményalap 15 éve változatlan, és ez csak személyi bérekkel korrigálható. A Kttv. illetménytáblája rég hatályát vesztette. A garantált bérminimum 297.500 Ft-os összegével számolva, a középfokú tábla szerinti legkisebb 1,79-es szorzóval kellene megállapítani az illetményalapot, akkor annak 166.201 Ft-ra kellene lennie a 38.650 Ft helyett. Tehát a lemaradás több mint 127.000 Ft az illetményalap tekintetében. Most sem kaptuk meg a pontos számokat, nem ismerjük az önkormányzatok által alkalmazott helyi illetményalapok összegét, de tudjuk, hogy Budapesten nincs magasabb illetményalap, mint 75.600 Ft, de van 52.650 Ft is. Ezt a tarthatatlan helyzetet próbálják a személyi fizetésekkel, illetmény pótlékokkal és más trükkökkel orvosolni. Ez egy lehetetlen bérezési rendszer. Önkormányzati vezetők, polgármesterek fogalmazták meg azt az aggodalmas véleményt, hogy a jelenlegi köztisztviselői fizetések mellett nem látják biztosítva azt, hogy a jövő évi választásokhoz szükséges személyi állományt. A megoldásra sokáig nem lehet várni! Az szolidaritási adót is csökkenteni kellene. Jelenlegi rendszer nem biztosítja a nők és a férfiak esélyegyenlőségét sem, ehhez egy rendezett illetménytábla szükséges.

Dr. Taskovics István (TBDSZ) a kormánytisztviselők érdekében szólalt fel. Nemcsak álláshelyeket, hanem embereket is dobtak ki az ablakon, 3048 álláshelyet kellett megszüntetni, ebből 1435 betöltött volt. Tehát nem volt 10% üres álláshely. Ha volt is üres álláshely, beakarták tölteni csak nem tudták. Nem volt egységes a leépítés, van, ahol az 5%-ot sem érte el, máshol a 20%-ot súrolta. Míg a központi közigazgatásban – mint hallottuk – volt reálbér emelkedés, a területi közigazgatásban még a szinten tartás sem valósult meg és tavaly is reálbércsökkenés volt. Nem tudni vannak-e erről pontos számok. A KSH július adatai szerint az átlagkereset 559.100 Ft, ezen belül a közigazgatásé 628.500 Ft. Vajon hova kell elhelyezkedni a kormánytisztviselőnek, hogy ennyit kapjon, átlagosan? A mi dolgozóink ennek a közelében sincsenek!

Nagy József (MDSZ) arról beszélt, hogy az elbocsátások nem voltak megfelelőek, a létszám elvételre került, a feladat pedig ott maradt. Az ott maradt bér nem volt elég az infláció ellentételezésére, és a bérek itt sem érik el a 600 ezer Ft-os átlagot. Ha egy jó szakember kimegy a privát szférába, rögtön 60%-kal több lesz a keresete, de mindenki nem mehet ki, mert akkor mi lesz a kormányzati feladatok végrehajtásával. Több intézménynél az alapnak tekinthető 2019. márciusi létszám alá kerültek.

Tóth János megerősítette, hogy a köztisztviselői illetményalap elvesztette a jelentőségét. Legalább az ötszörösére kellene emelni az értékét. Pedig szükség lenne a központi meghatározásra, mert ma annyira eltérő bérek alakultak ki az önkormányzatoknál, hogy ez szinte tarthatatlan. Az önkormányzatok is állami feladatokat látnak el, ehhez megfelelő finanszírozás kell. Nem kell szeretni bennünket, csak elismerni. Eszes Béla hozzátette, hogy nem helyes, hogy teljesen elfelejtik a köztisztviselői illetményalapot. Több mint 2500 önkormányzatnál nincs pénz, nincsenek kiegészítések. Nem tudnak új embert felvenni, ezért a munkaköri leírásuk már több oldalasak a sokféle munkakörtől. Személyi bérekkel nem lehet tervezni, bizonytalan a köztisztviselő helyzete, ezért a családok helyzete is bizonytalan. Vissza kellene térni egy használható köztisztviselői illetményalaphoz.

Dr. Kivés Zoltán válaszában csak annyit mondott, hogy az elismert létszám az 25 ezer fő, ehhez képest közel 28 ezer főt foglalkoztatnak az önkormányzatok és az illetménykiegészítés az csak adható. A helyettes-államtitkár egyáltalán nem reagált az illetményalappal kapcsolatos számos felvetésre, az összes felvetés süket fülekre talált!

Bordás Gábor azzal reagált a kérdésekre, hogy az elbocsátásokról, az álláshelyek számáról a miniszterek döntöttek. A döntéseket a legközelebbi helyen hozták meg, a központ az csak összegez. Így lehet, hogy egyik helyen kisebb a létszám, a másik helyen magasabb, és a csökkentés is különböző volt. Valóban voltak emberek is az elbocsátottak között, szerintem az emberek találják ki a feladatokat, önök szerint a feladathoz kell az embert hozzárendelni. Nem szabad engedni megnőni a központi közigazgatási létszámát egy szinten felül, ez a szint 2019. március 1. Ezt a számot tartjuk. Majd ezt befolyásolja az EU-s soros elnöksége, átmenetileg. A minőségi munkaerőre kell figyelmet fordítanunk.

Boros Péterné megismételte a kérését a köztisztviselők keresetével kapcsolatban, erre választ vár a BM-től a következő ülésen, és az önkormányzatok jövőjéről is. Bárdos Judit (BRDSZ) az elhangzottakat kiegészítette azzal, hogy a 38.650 Ft-is illetményalap a rendvédelmi igazgatásra is vonatkozik, ezért nincs ezen a területen érdemi béremelkedés 15 éve.

Dr. Fónagy János államtitkár (GFM) az állami üdülők eladásának feladatáról beszél. Elmondta, hogy mindenkinek azzal kell foglalkozni, ami a feladata. Indokolatlan fenntartani mindenfajta állami üdülési rendszert, kormányüdülőt, minisztériumi és állami vállalati üdülőt. Erről szól a 2022. évi kormányrendelet. A paradigmaváltásnak az az alapja, hogy munkavállalók kapjanak annyi munkabért, amiből üdülhetnek, pihenhetnek. A kialakult rendszer amúgy is nagyon igazságtalan és indokolatlanul eltérő volt. Néhány nagyon indokolt kivételtől eltekintve mindent el kell adni, még nagy közszolszolgáltatók, a MÁV, Volán és az MVM üdülőit is. Ennek felmérése az érintett tárcáknál történik, van még lehetőség egyeztetésre, a végrehajtás folyamatos. Ez egyben érzelmileg érzékeny kérdés és sért érdekeket is. A mérleg másik oldalán a Széchenyi kártya üdülést szolgáló kerete van és a szervezett gyermeküdültetés.

Holecz Gábor (VPDSZ) kifogásolta, hogy miért nem nyilvános, hogy 74 ingatlant gyorsan kell eladni. A szociális-rekreációs intézmények eladását mindenképpen egyeztetni kellene a szakszervezetekkel az Európai Szociális Karta szerint is. Fordítva gondoljuk, mint a kormány, előbb kellene annyi bért adni a munkavállalóknak, hogy üdülni tudjanak piaci körülmények között, és utána eladni az ingatlanokat. Kifogásolta, hogy oktatási célú ingatlanok is eladásra kerülnek, ilyen történik a NAV ingatlanai közül is. Vannak rehabilitációt szolgáló intézmények is, ahol a vagyonkezelési jogot meg kellene tartani. Van, ahol ez része az egészségügyi ellátásnak is. Ez ügyben az OKÉT ülését is kérték összehívni, ez még nem történt meg. A toborzásnál is érv volt, ha nincs is magas fizetés, legalább van kedvezményes üdülés.

Dr. Pilz Tamás miniszteri biztos (MB) az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szólt, ennek előkészítése a deregulációs munka keretében történt. Csökkenteni kellett az adminisztrációs terheket, ennek érdekében sok szervezettel egyeztettek. Ezt társadalmi egyeztetésre bocsátották augusztus elején és érkezett számos javaslat. A rendelkezések egy része a vállalkozások működését, egy másik része az állam működését, illetve az állampolgárok életét egyszerűsíti. Ezeket nagyrészt felsorolta, érintve a szakszervezeti tagdíj levonásának megszüntetését a közszférában, hogy a tagok maguk utalhassanak.

Dr. Taskovics István ismertette a munkavállalói oldal álláspontját. A tagdíjlevonás megszűntetésével kapcsolatos kormányjavaslat számos jogszabályt sért, és részletesen bizonyította, hogy az ellentétes az Alaptörvénnyel és az Európai Szociális Kartával is, mivel csorbítják a szakszervezetek meglévő jogait, így csökkentik a szervezkedés szabadságot is. A közszolgálati jogállási törvények alapján kezdeményeztük a javaslat megtárgyalását, írásos javaslatok is voltak, a javaslatok ellenére még súlyosabb formában nyújtották be a tagdíjlevonás megszűntetését az országgyűlésnek. Nem volt semmiféle tárgyalás, a kormány ebben is törvénysértő volt. A javaslat sérti az Alaptörvény szerinti egyenlő bánásmód követelményét is. Az indoklás hiánya a jogalkotási törvényt is sérti, illetve semmiféle hatásvizsgálat nem történt. A javaslat a törvénytervezet címével is ellentétes, hiszen nem csökkenti, hanem növeli a munkavállalók adminisztratív terheit és költségeit is, valamint a szakszervezetekét is. Kérjük a javaslatok törlését, illetve, ha mégis elfogadják, akkor az életbeléptetést egy évvel kellene elhalasztani, hogy legyen kellő idő a felkészülésre.

Az ezt követő vitában elhangzott, hogy a rendvédelemben már 2012 óta nem vonnak tagdíjat, akkor az átállásra kaptak egy évet. A javaslat elfogadásával meg fog valósulni a diszkrimináció a munkavállalók között. Számos szakszervezetnek alapszabályt kell módosítani, ez a bírósági út miatt több hónapos folyamat. Van lengyel, cseh és német példa is arra, hogy levonják a tagdíjat. Ezután rövid, de parázs vita alakult ki a tagdíjlevonás megszűntetésének jogosságáról, és amely azzal zárult, hogy az országgyűlés úgy is elfogadja, és 2024. január 1-től bevezetik.

Dr. Pilz Tamás szerint a törvényjavaslat nem sért törvényeket, de vannak ennek eldöntésére hivatott fórumok. Aki akar, az tud utalni, és a felkészülés két hónap, ha a jövő héten elfogadja a parlament.

Dr. Zöld-Nagy Viktória helyettes-államtitkár (GFM) napirendje a kollektív megállapodásokról és a minimálbérről, valamit az esélyegyenlőségről szóló uniós irányelvekkel kapcsolatos feladatokról szólt. A minimálbérrel kapcsolatos határidő 2024. november 15., a másiknál 2026. A tagállamok közül 24-ben van a magyar minimálbérhez hasonló szabályozás. A többi 5 tagállamban viszont igen magas a kollektív szerződések száma. Nincs kötelező módszer a minimálbérre, nemzeti hatáskör annak kialakítása. Lesz egy kormányrendelet a minimálbér meghatározásával. A nyilvántartások szerint 660 érvényes kollektív szerződés van a versenyszférában, és 804 a közszférában. Még a szakképzésben nem történt meg a felmérés. A szerződések hatálya alá viszont kevés munkavállaló tartozik. Ennek növelése érdekében egy 5 éves cselekvési tervet kell majd kidolgozni. Ezzel kapcsolatos terveket a szociális partnerekkel egyeztetni kívánjuk. Az esélyegyenlőségről és a bérek átláthatóságáról szóló irányelv előkészítését is megkezdjük. A nők és a férfiak közötti bérkülönbség az unióban átlagos 12,7%. Magyarországon pedig 17,3%. Az ehhez a feladathoz kapcsolódó jogszabályok tervezetét is majd megbeszéljük.

Boros Péterné a munkavállalói oldal nevében elmondta, hogy az ágazati kollektív szerződéseket kell majd növelni, ez segítené elő a kollektív szerződések hatálya alá tartozó munkavállalók számát. A bérek esélyegyenlőség tekintetében a közszolgálatban szükséges egy egységes bértábla. A munkáltatóknak mindkét területen feladata van. A jogszabályelőkészítésben is segíteni kívánják a munkát, erre kér lehetőséget. Tóth János ehhez hozzátette, hogy a dolgozók elsősorban kiszámítható, tervezhető bérrendszert szeretnének.

A tanácskozás legvégén konzultáció folyt a téli és nyári igazgatási szünetről. Az az álláspont alakult ki, hogy a téli igazgatási szünet 2024-ben egységes lesz a közigazgatásban, de a nyári – valószínű – csak az önkormányzati hatáskörben marad meg.

Dr. Marosi János